Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Balaton Petra-Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció mas vasgyár létesítése ügyében kereste fel, majd részletes javaslatot tett a minisztériumnak. A szentkeresztbányai vasgyár fejlesztésének tervezete ügyében nem kapott választ az érdekeltektől. A kamara készségesen támogatta az életképes iparvállalatok székelyföldi létesítését és felkérés alapján kijelölte a gyáralapításra legkedvezőbb helyet, mint például Wlaszlovits József késgyáros esetében.

70 Szorgalmazta új iparágak meghonosítását, mint a bükkfából készülő ülőbútorok gyártását, a botgyár, az esztergályosáruk, a játékszerek, a szekerek és szekéralkatrészek és a gyümölcscsomagoló eszközök előállítását, valamint az ipari szövetkezetek alapítását. A kamara köszönetét fejezte ki az agyagipar támogatásáért és egyes kevésbé ismert települések (Görgényszentimrén agyag- és papíripar, Görgénycsűrön üvegipar) ipari akcióba történő felvételét ajánlotta. Különösen hangsúlyozta a textilipari vállaltok (gyapjú- és pamutfonó, len- és kenderkikészítő-, fonó- és szövőgyárak) alapításának szükségességét. A hivatal a háziipar törzskönyvezését anyagi eszközök hiányában csak 1907 elejére készítette el. A minisztérium a háziipar helyzetének pontos ismertetését kérte a kamarától, a törzskönyvezés keretében pedig a munkások és családtagok számát, az előállított cikkek minőségét, mennyiségét és értékesítését, a nép főfoglalkozását és az ipari foglalkozás iránti hajlamot. Elsősorban az áruk kezdetlegességét és az értékesítés szervezetlenségét kívánták orvosolni. A munka lassabban folyt a tervezettnél, mert a kamara személyes (községszintű és egyénenkénti) felmérés helyett nyomtatott űrlapokon mérte fel a háziipar helyzetét, a községek azonban hiányosan és sokszor értékelhetetlenül küldték vissza azokat. A kamara adatgyűjteménye az egyes háziipari ágakkal (agyag-, faipar, gyékényfonás, hímzés és varrottaskészítés, kosárfonás, kőfaragás, mészégetés, ruházati ipar, seprűkötés, szalma- és hársfonás, szitaszövés, szövőipar, taplómunka) foglalkozó községek listáját és a háziipari ágazatok elterjedésének mértékét tartalmazta. A kamara felhívta a tárca figyelmét a háziipari ágazatok nyersanyaghiányára;

71 véleménye szerint piacképes háziipar-gyűjteményt személyes utánjárással körülbelül 3000 K-ból lehet létrehozni, annak érdekében, hogy a termelés mennyisége mellett a beszerzési árak is megbízhatók és pontosak legyen. A tárca hajlandó volt „a háziipar fejlesztésére messzemenő áldozatokat hozni". Speciális szakértőket ígért a háziipar tanulmányozására, akik a nép hajlama, a rendelkezésre álló nyersanyagok és használati szerszámok alapján a minőségemelésben és újabb minták készítésében segédkeznek. A fővárosi nagykereskedőkkel folytatott tárgyalások alapján a háziipari cikkek minőségét, árát és a szükséglet nagyságát tervezték megállapítani. 70 A késgyáros 12 pontos kérvénnyel fordult a kamarához egy késgyár alapítása ügyében. A kamara alapos tanulmányozás után Alsórákos községet (Brassó megye) jelölte meg a gyár helyének, a kamara minden lépéséről az érdekeltet és a minisztériumot is több ízben értesítette 1906 folyamán. ?

i A listát részletesen 1.: MKIK, 1906. 70-75. 79