Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Közlemények A kamara véleménye szerint az iparfejlesztés sikeressége érdekében olyan társadalmi közegeket kell megnyerni, akik a szakembereket támogatják és a nép felé közvetítik az akciót. A közigazgatási tisztviselőket, a lelkészeket és a tanítókat ajánlották az ipari akció társadalmi bázisának. Javasolták, hogy az akcióról oktató előadásokat, felolvasásokat szervezzenek és ismertetőfüzeteket készítsenek, hogy az érdekelt közönség tisztában legyen a minisztérium programjával.

72 Kossuth Ferenc minisztersége alatt Kossuth jóvoltából épült fel az első ipari közműhely Marosvásárhelyen: 1906 őszén megbízta Fekete Jakab ipari szakiskolai igazgatót, hogy tegyen javaslatot a közműhely szervezetére és berendezésére. A helyi iparosok véleménye alapján a fém-, fa- és bőriparosok részére kérték a közműhely munkagépekkel való felszerelését. 1907-ben épült fel a szakiskola mellett a Sándor János utca 15. szám alatt a szecessziós stílusú műhelycsarnok, ahol különböző fa- és fémmegmunkáló gép állt a helyi kisiparosok rendelkezésére, amiket csak a munkaigazolvánnyal rendelkező iparosok vehettek díjtalanul igénybe.

73 A minisztérium fokozatosan bővítette és 1907-ben 30 000 K költséggel berendezte a marosvásárhelyi Iparmúzeumot, technológiai, iparművészeti és háziipari gyűjteményét kigészítette. A múzeumot könyvekkel és rajzmintákkal látta el, szakértőket alkalmazott. Az 1906. július 2-i 29 053. számú leirattal a múzeumot bízta meg a háziipar fejlesztésével, a piacképes háziipari készítményeket tartalmazó gyűjtemény összeállításával és a háziipari ágak betanításával. Az intézet 1907-ben 212 hallgatónak tartott tanfolyamot, bútoripari kiállítást

74 és szabászati tanfolyamot szerveztek 41 hallgatónak, és 212 mester, segéd és munkás részére kazánfűtő, gőzgépkezelő, lokomobil- és cséplőgép-kezelői, dinamógép-kezelői, asztalos-, lakatos-, bádogos-, építőiparos-, mázoló-, szobafestő-, nyomdász- és szabótanfolyamokat tartottak.

75 Az intézmény gyűjteményének és vagyonának értéke folyamatosan nőtt az első világháborúig: 1907-ben 11 473 K 39 f, 1910-ben 30 510 K 26 f, 1913-ban 34 792 K 13 f, 1916-ban 35 141 K 13 f. Ennek ellenére a múzeum látogatottsága az 1910-es években már nem érte el a kívánt mértéket.

76 A minisztérium foglalkozott az inasügy rendezésével. A fejlesztendő iparágakban pályázatot hirdettek tanoncoktatásra, a pályázók szerszám- és gépsegélyben részesültek. Újabb iparágakat kívántak teremteni iparossegédek letelepítésével, ezért 10 mintaműhely pályázatát írták ki 1907-ben. A minisztérium az 72 Vö. MKIK, 1906. 31. 73 SzV, 2. (1906) 42(87):596. (okt. 21.); KERESZTES, 2000. 90-91. A Közműhely homlokzati tervét valószínűleg Komor Marcell és Jakab Dezső budapesti építészek készítették. 7

" SzV, 8. (1908) 187(7):97. (febr. 16.) 75 SzV, 8. (1908) 188(8):107. (febr. 23.); Csíki Lapok, 20. (1908) 8:2. (febr. 19.) 76 Az első világháború alatt jelentős károk érték a muzeumot, 1923-ban a román államé lett az ingatlan. 1944 őszéig működött az egykor európai viszonylatban is ritkaságszámba menő intézet. 80