Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Közlemények A székely ipari akció javaslatainak megvalósításában nagy feladat hárult a székely kamarára. Vörös 1906 januárjában az inasügy megvalósítása érdekében felkérte a kamarát, hogy mérje fel és memorandumban foglalja össze Székelyföld ipari állapotát a minisztériumnak.

66 A kamara december 20-án évi jelentéséhez csatolva tette meg felterjesztését a kisipar és a gyáripar helyzetéről és a tanoncképzésre vonatkozó útmutatásokról.

67 Év közben a tárca közegeivel a helyszínen tárgyaltak a részletekről, például április 4-én a tanoncképzés és a háziipar ügyéről.

68 A kamara alapos helyszíni összeírások alapján megállapította és egyénenként összeírta a „fejlődőképes és felkarolandó" iparágakat, valamint a „hiányzó és letelepítése kívánatos iparnemek" listáját városok és nagyobb települések (Marosvásárhely, Szászrégen, Székelyudvarhely, Parajd, Székelykeresztúr, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Bárót, Kovászna, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós) szerint.

69 Felmérte azokat az iparostelepeket és műhelyeket, amelyek alkalmasak az inas- vagy munkásképzésre; az ipartelepek és műhelyek berendezési hiányait és azokat a költségeket és intézkedéseket, amelyek a pótlásukhoz szükségesek. A minisztérium az inastartást pályázat útján képzelte el (csak a tartás teljes költségét vállaló kézművesek alkalmasak, akiknek hiányzó műhelyberendezését a minisztérium segélyezi szakértő közeg vizsgálata alapján). A végzett iparosokat néhány évi gyakorlat után Székelyföldnek azon a vidékén tervezték állami támogatással letelepíteni, ahol egy-egy iparágból hiány van. A minisztérium e célra 10 mintaműhely alakítását határozta el. A kamara a munkáshiányt Marosvásárhelyen létesítendő munkásközvetítő hivatal felállításával kívánta orvosolni, ennek szükségességét azonban 20 éven keresztül eredménytelenül fejtette ki számos fórumon. A kamara az iparospálya népszerűsítését, a tanonctoborzást és tanoncok általános elhelyezéséről szóló új szervezeti szabályzat elkészítését is magára vállalta. Nem értett egyet a brassói internátus tervével, helyette a marosvásárhelyi fa- és fémipari szakiskolával kapcsolatban levő internátus tervét támogatta. A jelentés alaposan ismertette a gyáripar helyzetét. A minisztérium megbízásából érintkezésbe léptek az üveggyárak tulajdonosaival az ásványvizes palackok gyártásának ügyében. A bükszádi üveggyár tulajdonosa nem kívánta üzemét újraindítani, a borszéki bériőség pedig nem is válaszolt a megkeresésre. A kamara az erdővidéki bányegyletet a kovácsolható öntöttvas előállítására alkal66 A kereskedelemügyi miniszter 2017/1906. sz. rendelete a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamarához, (kelt: 1906. jan. 23-án). Teljes szövegében közli: SzV, 2. (1906) 12(57): 182-184. (márc. 25.); 13(58):197-198. (ápr. 1.) 67 Függelék, 89-121. 68 MT, 7. (1906) 15:2. (ápr. 12.) 69 Fejlődőképes iparágak: (épület-, mű-, gép)lakatos, bádogos, kocsigyártó (kerekes, kocsikárpitos, fényező), kőfaragó, fazekas, kályhás, kádár, kaptafakészítő, asztalos, esztergályos, szitakészítő, tímár, bőröndös, kalapos, hentes és ács. A hiányzó 22 iparág: hentes, kádár, tímár, kordoványos, szatytyánbőrkészítő, kosárfonó, reszelővágó, hangszerkészítő, fontostalp (ültetett talp) készítő, kárpitos, pék, szíjgyártó, szűcs, kotszövő, fazekas, faszobrász (fafaragó), kocsikárpitos, fonálfestő, esztergályos, cukrász és kerekes. 78