Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Balaton Petra-Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció áruk, játékszerek, szekerek és szekéralkatrészek, gyümölcscsomagoló eszközök és gazdasági eszközök előállításában) alkalmas vállakozók felkutatásában és a befektetések népszerűsítésében segédkeztek. A kereskedelemügyi tárca a szé­kely társaságoktól és a Székely Egylettől az ipari akció támogatását kérte javas­lattétellel együtt, valamint azt, hogy széles körű agitációt fejtsenek ki a kisiparo­sok körében a szövetkezeti eszme népszerűsítésére. Az OMKE marosvásárhelyi kerülete is csatlakozott az akcióhoz 1905-ben, és felterjesztésében a székely gaz­dasági viszonyok elmaradottságáról számolt be, illetve ismertette a hanyatló és megszűnőfélben levő vállalatokat. 64 A minisztérium felkérésére az OMKE országos központja is részt vett az ipar­fejlesztésben, az 1906. szeptemberi előterjesztésükben a háziipar támogatását sürgették. A miniszter a háziipar törzskönyvének elkészülte után kérte ki az egyesület véleményét a kérdésről. 65 A Kereskedelemügyi Minisztérium már korábban, 1904-ben elkezdte a szé­kely iparfejlesztési program megvalósítását: 21 200 K-ért megvette a székely iparmúzeumot és közös vezetés alá szervezte a marosvásárhelyi állami fa- és fémipari szakiskolával, valamint a kisiparosok számára is hozzáférhető közös gépműhellyel. A tárca az átalakításra 60-70 000 K-t fordított, az évi 15-16 000 K fenntartási költség mellett. Az iparmúzeum az államosítás után tanfolyamokat szervezett, időszakos kiállításokat tartott, gyűjteményei 1905-1906 folyamán jelentősen bővültek. Bár az internátus ügye nagy vitát kavart, a minisztérium 1906 tavaszára meg­szerezte az építkezésre alkalmas területet Brassóban. Először a 100 székely ta­nonc elhelyezésére szolgáló, ipariskolával és közös gépműhellyel kapcsolatban létesítendő inasinternátus tervezéséhez szükséges adatokat állították össze, majd a tervpályázatot írták ki. A tárca az agyagipari szakképzés előmozdítására 5 éven át 6-6 kisebb ösz­töndíjat engedélyezett a székelyudvarhelyi kő- és agyagipari iskola növendékei­nek és az iparossegédeknek. A minisztérium fazekas tanfolyamokat szervezett a tanintézetben, és a székely agyagok kipróbálásával a budapesti agyagipari tan­műhelyt bízta meg. Alkalmas vállalkozók hiányában nehezebben ment a gyárvállalatok alapítása és korszerűsítése. 1906 tavaszára a balánbányai rézkohó vállalaton kívül csak a torockói vasipar felélesztésésre jelentkezett vállalkozó, aki 2 millió K-val egy 250 munkást foglalkoztató vaskohót, vasfinomítót és szerszámgyárat tervezett felál­lítani. A terv azonban nem valósult meg. Tárgyalások folytak a Háromszék me­gyei szövő-háziipari vállalattal, hogy Hétfalu egy részét is bevonják a sikeres vállalkozásba. A minisztérium a marosvásárhelyi szövetkezeti szerszámkészítő vállalat alapításával a fa- és fémipari szakiskola igazgatóságát bízta meg. A kés­gyár üzlettervének elkészítésére Wlaszlovits József stószi késgyárost kérték fel. 64 Székely akció, 1905. 65 SzV, 2. (1906) 3(81):526. (szept. 9.) 77

Next

/
Thumbnails
Contents