Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Közlemények szempontjai megegyeznek a korábban már sajtó alá rendezett dokumentumok közlési gyakorlatával.

59 Az ipari akció fogadtatása és megvalósulása 1905-1910 között A székely társadalmi szervezetek és hatóságok nagy örömmel fogadták a Kereskedelemügyi Minisztérium programját: „itt lesz már egy második minisztérium, amelynek összes osztályait áthatja a lelkesedés, hogy a Székelyföldön segítsenek... hiszen régóta van a levegőben a Székelyföld támogatása."

60 A marosvásárhelyi kamara, a székely társaságok és iparosok, valamint az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE) támogatták az iparfejlesztési programot. Az ipari akció kibontakozását azonban akadályozta a pártpolitika: a Fejérváry-kormány programját az ellenzék nem támogatta, székelyföldi képviselőik még az ipari akció értekezletén sem vettek részt.

61 Nem kedvezett az ipari akció kibontakozásának az 1905-1906. évi kormányzati és politikai válság. Az akció elindítója, Vörös László miniszter csak az első gyakorlati lépéseket tudta megtenni, a többi utódjára, a nemzeti koalíció miniszterére, Kossuth Ferencre (1906. ápr. 8.-1910. jan. 17.) és munkatársára, az iparfejlesztési koncepciók kidolgozójára, Szterényi József államtitkárra hárult. Ha politikailag nem is, gazdaságilag kedvező időpontban indult el az akció: a nagyarányú fakitermelésnek köszönhetően nőtt az erdővásárlások száma, megszaporodtak a munkalehetőségek, magasabbak lettek a napszámbérek, nőtt a középítkezések száma.

62 Az ipari szakiskoláknak és tanoncképzésnek köszönhetően kezdett kialakulni a fejlesztés bázisát jelentő fiatal iparosgeneráció, ahogy a kamara fogalmazta: „ledőltek az ósdiság kínai falai, s a konzervatív természetű öreg iparosok kidőltével helyüket a haladó kor pezsgő vérű, jelesen képzett s továbbra is tanulni is szerető ifjú iparosai foglalták el".

63 Olyan vidékeken is kezdett fellendülni az ipar, ahol a vámháború óta csak stagnált. A hivatalos közegek bíztak abban, hogy a nagyobb pénzmozgás a vállakozási kedv növekedését és több ipari befektetést eredményez majd a Székelyföldön. Vörös László minisztersége alatt Vörös László miniszter már az emlékirat elkészítésével párhuzamosan hozzálátott az iparfejlesztési program megvalósításához. A székely és budapesti kamarák, valamint a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége a fejlesztendő iparágakban (bükkfából készült ülőbútorok, székállványok gyártására szolgáló, valamint egy botgyári ipartelep létesítésében, háziipari alapon az esztergályos 59 BALATON, 2004. 85-90. Szögletes zárójelben az értelmezést segítő — csak legszükségesebb esetekben alkalmazott — kiegészítéseink szerepelnek. Az egyértelmű rövidítéseket nem oldottuk fel. 60 MOL K 26. Jegyzőkönyv. 17-18. 61 MT, 6. (1905) 37:4. (aug. 31.) « MKIK, 1906.10. 63 Függelék, 90. 76