Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Balaton Petra-Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció Hugó, Szakats Péter és László Gyula (utóbbi a Marosvásárhelyi Székely Társaság nevében is),

57 a Székely Egyletet Nagy Gábor képviselte. A résztvevők elfogadták a javaslatgyűjtemény pontjait, bár számos Ötlettel és módosítással álltak elő. A tárcavezetés ígéretet tett, hogy figyelemmel lesz a különböző észrevételekre, majd megkezdte az intézkedések előkészítését úgy, hogy a miniszter ígéretet tett: „ezen ipari akció előkészítésénél és végrehajtásánál mindenesetre karöltve kívánok eljárni a Földmívelésügyi Minisztérium székely kirendeltségével, mert bizonyos érintkezési pontok a két tárca intézkedései között fel fognak merülni." A felszólalók az állami ipartámogatás mértékét kívánták növelni Székelyföld gazdasági elmaradottságának és elszigeteltségének felszámolása érdekében. A javaslatok az iparosképzéssel, a háziipar fejlesztésével, az internátus kérdésével és az egyes iparágak fejlesztésével foglalkoztak. Elsősorban infrastrukturális beruházásokat, a vasúti rendszer kiépítését sürgették, továbbá a magánvállalkozók számára nagyobb állami támogatást, a gyáralapítási ötletek is az állami vállalkozások és beruházások kiterjesztésére szorítkoztak. A minisztérium a kizárólag állami megrendelésre dolgozó gyár alapítását elvetette és a liberális gazdaságpolitika mellett állt ki: „a magánvállalkozás keresse a maga boldogulását, amelyet az állam kellő módon fog istápolni és támogatni." A tárca a meglevő ipartámogatási formákat (gépbeszerzés, közszállítások és segélyek adása) ígérte, de Szterényi József államtitkár elismerte, hogy a regionális szintkülönbségek érdekében nagyobb állami támogatásra szorul Székelyföld. Minden kormányzati ágra kiterjedő székely akció szükségességét vallotta, de ipari téren nem ígért nagyarányú tőkebefektetést: „a kormányzat összes ágai összefognak, honmentő akciót tudunk azon a területen folytatni, nem óriási eszközökkel, mert ipari téren ott arra szükség nincs, de téglát téglára rakva mégiscsak épületet fogunk emelni." A miniszter sok kérdést, mint például a fürdő- és az ásványvízforgalom ügyét, a vasúti szállítási és tarifaügyet, a vasúti hálózat terjesztését, a posta és telefon hiányosságainak rendezését nem tartotta az értekezlet hatáskörébe tartozónak. A helyi kamarát bízta meg, hogy e kérdések tanulmányozásával foglalkozzon és javaslatokkal álljon elő. A résztvevők egyetértettek a háziipar vállalati alapon történő fejlesztésében, helyeselték a központi iparfejlesztési feladatokat ellátó Iparmúzeum átalakítását. Fontos eredmény volt, hogy a minisztérium, elfogadva Sándor János javaslatát, az ipari akció hatáskörét kiterjesztette Torda-Aranyos megye székelységére, Kisküküllő megye felső részére és Brassó megye 3 csángó községére (Apáca, Krizba és Barcaújfalu).

58 Az értekezlet jegyzőkönyve csak másolatban maradt fenn a Miniszterelnökség iratai között, teljes szövegét a tanulmány után közöljük. A forráskiadás 57 Székely Világ (= SzV), 1. (1905) 27:321. (aug. 27.) 58 SzV, 1. (1905) 28:326. (szept 3.) 75