Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Közlemények nak. Az állami üzemekben a minisztérium helyezte el a jelentkezőket főispáni javaslat alapján, a magánvállalatoknál a helyi kamara intézte az elhelyezést.

36 Az állami üzemek közül a MÁV különböző műhelyeiben 353 fiúból 263, a diósgyőri vas- és acélgyárban pedig 93-ból 49 szabadult fel. A Kereskedelemügyi Minisztérium az állami üzemekben történő elhelyezésre 30 000 K-t, a magánműhelyekben történő elhelyezésre 8000 K-t fordított évente, amihez a diósgyőri tanárok óradíja (évi 12 000 K) járult. Az ipari ágazatok támogatásáról 1899-1904 között rendelkezünk pontos adatokkal.

37 A tárca a meglevő iparágak támogatására és az új ágazatok meghonosítására több mint 1 millió K-t fordított 1899-től. A segély felét a háziipar vállalati alapon való megszervezése és támogatása emésztette fel. Legnagyobb állami támogatásban az ily módon működő Klingerféle sepsiszentgyörgyi szövö#vár részesült.

38 Közel 410 000 K-t a kisipar segélyezésére fordítottak: az iparosok elhelyezésére (215 000 K), az ipari szövetkezetek és szakosztályok gép- és pénzsegélyére (77 339 K),

39 a gépműhelyek berendezései segélyére (39 900 K), valamint a mesterek és segédek továbbképzésére rendezett tanfolyamokra (3980 K). A Székelyföldön fennálló 13 (Csík 1, Háromszék 5, Maros-Torda 5, Udvarhely 2) ipari szövetkezetet 1900-tól berendezési, üzemi, illetve gépsegéllyel támogatták.

40 A gyáripar fejlesztésére kevesebbet, 178 375 K-t engedélyeztek (vasipar: 37 200 K; faipar: 29 175 K; szövőipar: 6000 K; vegyipar: 100 000 K). A Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara tevékenysége A székely kamara Csík, Udvarhely, Maros-Torda és Háromszék megyék ipari és kereskedelmi fejlesztésének előmozdítása érdekében sokrétű gyakorlati tevékenységet végzett. A kamara elnöke — 1913-ban bekövetkezett halálig — a dunántúli származású Tauszig B. Hugó, a marosvásárhelyi Agrár-takarékpénztár (1896) vezérigazgatója, a székely társadalom egyik vezéregyénisége volt, a titkári állást Szakáts Péter és László Gyula töltötték be a korszakban. A kamara az iparos-szakoktatás előmozdítása érdekében részt vett az állami szakiskolák alapításában. Önálló iparosok továbbképzésére szaktanfolyamokat rendezett, külföldi tanulmányutakhoz és ösztöndíjakhoz jutatta az arra érdemeseket.

41 A székely tanoncképzéssel László Gyulát bízták meg, a kovács-, kádár-, kerékgyártó-, 36 Ipari akció, 121-123. 37 Ipari akció, 123-124. 38 Szterényi kezdeményezésére alakult a háromszéki szövőgyár. 39 A gépek és berendezések beszerzési költsége 58 056 K volt, amiből 21 féle iparágat űző 54 iparos 91 különböző géphez jutott hozzá. Részletes kimutatás: Ipari akció, 145. 40 Az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelékébe tartozó kisipari szövetkezetek kimutatása: Ipari akció, 146-147.; Az állami támogatásról kimutatás: Ipari akció, 148-149. 41 A kamara például támogatta a híres agyagszobrászt, Molnár Danit (Makkfalva, Maros-Torda megye). A fazekasmester gyufaszállal készítette el állatszobrait (ökrök, tehenek, bivalyok, medvék stb.), a szovátai fürdőhelyen pedig árulta. Művészi tehetségét a fővárosban is nagyra értékelték. 68