Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Balaton Petra-Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció jelentésében vallott: „a székelyföld gazdasági bajainak orvoslása igen fontos állami érdek."

18 A gazdasági intézményeket teremtő barossi koncepció alapozta meg a marosvásárhelyi építő- és agyagipari tanfolyammal összekötött állami fa- és fémipari szakiskolát 1892-ben. Az EMKE megbízásából Sándor József, annak tiszteletbeli alelnöke és főtitkára még 1891 elején kidolgozta Baross számára székely közgazdasági emlékiratát, a tárca ennek nyomán indította el a székely iparfejlesztési akcióját 1899-től.

19 Baross gyakorlati tevékenységét hivatali utóda, Lukács Béla (1892. nov. 191895. jan. 15.) folytatta, aki korábban (1887-től közmunka- és közlekedésügyi, 1889-ben kereskedelemügyi) államtitkárként is támogatta Székelyföld gazdasági fejlesztésének ügyét. Minisztersége alatt fejeződött be a háziipar vállalati alapon való megszervezése, Székelyföldön a Klinger-féle sepsiszentgyörgyi szövőgyárat szervezték át. Emellett kiépült a székely iparosképzés és -elhelyezés rendszere: állami támogatással egyes iparosoknál vagy gyárakban helyezték el a 14-16 éves székely ifjakat. A miniszter 1895-ben felkérte a kamarát, hogy az állami gépgyárakban nem alkalmazható székely ifjakat magániparosoknál képezze ki. A kereskedelemügyi tárca egyre nagyobb összeggel támogatta a székely tanintézményeket és szakiskolákat is. Lukács Béla minisztersége után országgyűlési képviselőként is sokat foglalkozott a székely iparfejlesztéssel és br. Dániel Ernő miniszterségének (1896. nov. 5.-1899. febr. 26.) idején, 1897-ben vezető szerepet vállalt az erdélyrészi országgyűlési képviselők Székelyföld közgazdasági és kulturális fejlesztése érdekében írt emlékiratánál.

20 A miniszter a tárcáját érintő javaslatokat alaposan tanulmányozta

21 és elfogadta a marosvásárhelyi és székelyudvarhelyi állami ipari szakiskolák fejlesztésére vonatkozó javaslatot, amit pénzügyi lehetőségének függvényében támogatni is kívánt. 1897-ben a marosvásárhelyi iskolának 50 000 Ft-ot engedélyezett új épület emelésére, az udvarhelyi szakiskola épületének bővítését 1898-ban kezdték el. A miniszter a végzett székely iparosok alkalmazása érdekében 1896-ban felhívta a kereskedelmi és iparkamarákat, hogy a kerületben levő ipartelepek vezetőinél járjanak közben, illetve felkérte az államvasutak és a hatósága alatt álló kincstári gép- és vasgyár igazgatóságait is, hogy a betöltendő művezetői állásokra elsőbbséget nyújtsanak számukra. A miniszter az ország pénzügyi helyzetétől tette függővé a gyergyószentmiklósi márványipari szakis18 MKIK, 1892. 23. 19 Sándor visszaemlékezése alapján az emlékiratot 1891. február 27-én készítette. SzV, 3. (1907) 5(100):68. (febr. 3.) Az emlékirat nagy része nyomtatásban is megjelent: EMKE 7 éve. 1890/1891. évi jelentés, 117-136., „Részletek az EMKE felterjesztéséből a székely közgazdasági és ipari kérdések ügyében a m. kir. kereskedelemügyi miniszterhez, 1891. febr. hó 27-én" címmel. — A Kereskedelemügyi Minisztérium Levéltárában fennmaradt az EMKE 996/1891. számú, március 12én kelt memoranduma, amelyet gr. Bethlen Gábor elnök és Sándor József titkár írt alá. MOL K 231. 1891-X-1644. (17971/1891.). 20 MOL K 26. Emlékirat, 1897. 21 MOL K 232.1899-IV-1710. (35635/1897.) 63