Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Közlemények nyersanyag drágasága. Állami támogatással számos iparcikk meghonosításával kísérleteztek.

16 A Kereskedelemügyi Minisztérium iparfejlesztési politikája Székelyföldön 1905 előtt Baross Gábor (közmunka- és közlekedésügyi 1886-1889, kereskedelemügyi 1889. júl. 16-1892. máj. 9.) miniszter alapozta meg az 1905 előtti székely iparfejlesztés irányelveit. A székely iparosok támogatását az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) főtitkárának, Sándor Józsefnek a javaslatára indította el, aki azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy részesítsék közszállításokban a munka nélkül maradt székely iparosokat. Az Erdélyi Gazdasági Egylet 1886. évi közgazdasági értekezletén szintén programot dolgozott ki a vámháború nehézségeinek áthidalására, amelyben állami megrendelések, kedvezmények követelése mellett a vasúthálózat kiépítése, szövetkezetek alakítása is szerepelt.

17 Baross helyesléssel fogadta a javaslatokat és az 1880-as évektől közszállításokban részesítette a válságba jutott székelyföldi bőr- és ruházati iparosokat. A minisztérium valóságos közvetítőirodává vált: a katonaságnak bakancsokat, a csendőröknek, a rendőröknek és a pénzügyőröknek kalapokat, a vasutaknak, a börtönöknek, a bányászoknak posztót, takarót, cipőt, csizmát, vásznat, üvegárut, papírt szállítottak. A megbízások kiosztását és az elkészített munkák beszolgáltatását kezdetben az EMKE, majd az Országos Iparegyesület végezte. A vámháború miatt Románia helyett új felvevőpiacokat kerestek: a Monarchián belül, Bukovinában, Bulgáriában. Az intézkedéseket tarifakedvezmények és adóelengedések egészítették ki. A székely ipartámogatási rendszer kidolgozásában szerepet vállalt Szterényi József későbbi államtitkár, aki 1889-től a Kereskedelemügyi Minisztérium erdélyi iparfelügyelőjeként az újonnan megszervezett tárca minden nagyobb iparfejlesztési akcióját irányította. 1890-ben Szterényi a háziipar vállalati alapon való megszervezését kezdte meg. Baross a székely gazdasági viszonyokat 1889 júliusában székelyföldi körútja alkalmával személyesen is tanulmányozta, ekkor kapott nagyobb állami támogatást (12 000 Ft-ot) a miniszter anyagi és eszmei támogatását élvező Székelyföldi Iparmúzeum. A miniszter tanulmányútja után 1890 decemberében a Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamarából elkülönítve létrehozta az ún. Székely Kereskedelmi és Iparkamarát Marosvásárhely központtal, amely a négy székely megye (Csík, Udvarhely, Maros-Torda, Háromszék) gazdasági fejlesztésére törekedett. A székelykérdés kormányzati támogatásának szükségességéről a miniszter 1891. évi 16 Ipari akció, 92-104. 17 Vö. Erdély története, III. 1522. 62