Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Balaton Petra-Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció ször újrainduló, de az első világháború kitörése miatt be nem fejezett folyamat maradt Székelyföldön. E tanulmány a székely ipari akció intézményesülésének folyamatát mutatja be a töredékesen fennmaradt források alapján:

5 az 1880-as évektől szórványosan megjelenő állami ipartámogatás szervezett programmá alakulását 1905-re, majd az első világháború kitörése előtt a székely iparfejlesztési biztos mint önálló intézmény megjelenését. Az állami iparfejlesztés kései kibontakozása miatt nem hozott gyökeres változást a térségben, de az 1910-es évekre jelentős eredmény volt a képzett iparosgeneráció megszületése, a székely körvasút kiépülése és az ipari vállalkozások számának szaporodása. Ipari viszonyok Székelyföldön a századfordulón Bár Székelyföld természeti viszonyai kedvezőek voltak az ipari fejlődés kibontakozásához, a székely ipar fejlettsége elmaradt az országos átlagtól. Az iparban és a bányászatban a hagyományos tevékenység, a szakismeret helyett a tapasztalati tudás dominált, a modernizációs folyamatok pedig nem jelentek meg. Az 1900. évi népszámlálási adatok alapján a lakosság 76,16%-ának az őstermelés, 9,45%-ának az ipar, 0,42%-ának a bányászat és kohászat, 1,4%-ának a kereskedelem és hitelügy, 1,07%-ának a közlekedés nyújott megélhetést. A kereső ipari népesség 9,15%-a háziiparral, 0,47%-a vándoriparral, 90,38%-a pedig a tulajdonképpeni iparral foglalkozott.

6 Székelyföld ásványokban gazdag, de geológiailag feltáratlan terület volt a 19. században.

7 A legjelentősebb üzem Lántzky Sándor szentkeresztbányai vasfeldolgozója volt Homoródlövéte határában 1836-tól. Fejlődését a vasút hiánya nagymértékben akadályozta. A korábban jelentős vashámorok, mint az Erdővidéken levő fülei és bodvaji (Udvarhely megye), kezdetleges berendezésű, jelentéktelen telepekké váltak és a századfordulóra Lántzky tulajdonába kerültek.

8 Az 1831 óta üzemelő bodvaji gyár 1896-ig működött, 1905-ben indította újra a termelést a vasgyáros, a szükséges fejlesztésekre azonban nem volt elegendő tőkeereje. A Brassói Bánya- és Kohóegylet fejlesztette gyárrá a fülei vashámort 1856 után, de a jó ércek hiánya és a szállítási nehézségek miatt 1878-ban beszüntették a termelést, a gyár romokban hevert. Az 1850 óta működő nagybaconi hámor egy kováccsal és egy segéddel Brassó és Háromszék megyék szükségleteire napi 35-40 gazdasági eszközt állított elő. Brassói kereskedők alapítottak részvénytársaságot a kovásznai vasipar üzemeltetésére 1860-ban, azonban sem a 5 A Kereskedelemügyi Minisztérium Levéltárának 1899 utáni iratanyaga megsemmisült, ezért a korszak e témára vonatkozó iratait legfeljebb más állami szervek (Országgyűlés, Miniszterelnökség, minisztériumok) iratanyagában lehet megtalálni. 6 Ipari akció, 89. 7 Székelyföld (ásvány)kincsei: fa, ólom, réz, vasérc, kén, szénsav, kaolin, só, barnakőszén, festékanyagok, petróleum, kőanyagok, fehér márvány, ásványvíz. 8 Ipari akció, 77-78. Korábban vashámorok működtek az Udvarhely megyei Kerujban, Baconban; a 16. századig jelentős jövedelemforrást jelentettek a Csík megyei hámorok (Csíkmadaras, Oltfalva, Csíkszentdomokos) és a kovásznai hámor. Római eredetű vasgyártás folyt Erdővidéken (Füle, Bibarcfalva, Magyarhermány). 57