Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - IRODALOM - Katona Csaba: Majtényi György: A tudomány lajtorjája. „Társadalmi mobilitás” és „új értelmiség” Magyarországon a II. világháború után. Budapest, 2005 / 158–162. o.

Irodalom nű mindenesetre, hogy a Szentszék rá valóban úgy tekintett, mint akinek joga lett volna részt venni a zsinaton, hiszen az Annuario Pontificio-ban püspöki szen­telésének dátuma ki van pontozva, neve mellett pedig az impedito — akadályoz­tatva — kifejezés szerepel. Végül megjegyezzük, hogy a képviselőséget elfogadó papokat kiközösítő zsinati kongregációs rendelet esetében az Állambiztonsági Szervek Történeti Levéltárában fellelhető fordítás mellett (262. 326. jegyz.) helyes lett volna a dekrétum eredeti hivatalos kiadására is hivatkozni: Acta Apostolicae Sedis, 1957. augusztus 24. p. (Ser. II. vol. XXIX.) n. 10, 637. Összegzésként elmondhatjuk, hogy a jelzett néhány hiba ellenére egy kitű­nően összeállított, jó bevezetéssel és a kutatást segítő függelékkel ellátott forrás­kiadványt vehet kezébe az olvasó melyből plasztikusan kirajzolódnak az un. Ostpolitik — vagy a magyar kormány „Vatikán-politikája" — fő elemei. A könyv megjelentetésében különösen üdvözlendő az idén 250 éves évfor­dulóját ünneplő Magyar Országos Levéltár és a Szent István Társulat összefogá­sa. Ez teszi ugyanis lehetővé, hogy Szabó Csabának az egyházi kiadó által magas technikai színvonalon megjelentetett kötete ne csak a szűkebb szakmai közön­séghez, hanem a téma iránt fogékony laikus olvasókhoz is eljuthasson. Nem is kívánhatunk mást, minthogy ezentúl is hasonló igényességgel elké­szített, kritikai forrásközlések gazdagítsák közelmúltunk egyháztörténetéről való ismereteinket. Fejérdy András MAJTÉNYI GYÖRGY A TUDOMÁNY LAJTORJÁJA. „TÁRSADALMI MOBILITÁS" ÉS „ÚJ ÉRTELMISÉG" MAGYARORSZÁGON A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Budapest, Gondolat Kiadó-Magyar Országos Levéltár, 2005. 266 o. „A szerző a történészek által leírt társadalmi változást jelentős mértékben abszt­rakciónak, a történeti tudat termékének tekinti." (13.). Aligha kétséges: Majtényi György világosan fogalmazza meg módszertani alapállását a közelmúltban megvédett doktori disszertációjára épülő kötete első jegyzetében; tudatosan más utakat jár, mint az ún. „hagyományos" történetírás művelői. Figyelő szem már a könyv hátsó borítójának első mondatánál érzékelheti azt, ami programként meghirdetve is olvasható a könyvben. Idézzük ismét: „...a mobilitás hétköznapi tapasztalatainak vizsgálatakor a mindennapi történetírásnak (Alltagsgeschichte) módszereit alkalmaztam. A hétköznapok »valóságának« hangot adó források elemzésénél elsősorban az új kultúrtörténetnek (new cultural history) nevezett irányzat forrásszemléletét és forráshasználatának elveit követtem." (14-15.) A kiadvány a fentieknek megfelelően nagyon is karakterisztikus jegyeket hordozó, különösképp Gyáni Gábor nagy ívű történetírói munkásságának hatá­sait hangsúlyosan magán viselő munka, ugyanakkor a Szerző egyéni, sajátos 158

Next

/
Thumbnails
Contents