Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Molnár Antal: Murin András jezsuita szerzetes szekszárdi útinaplója 1710-ből / 105–139. o.

Molnár Antal: Murin András jezsuita szerzetes szekszárdi útinaplója 1710-ből Duna menti csapatmozgásaikról, a svéd-lengyel segédcsapatok jászsági időzéséről és Rákóczi csapatainak kátai táborozásáról. A gazdasági és jogi tevékenység mellett természetesen — egyedüli katolikus papként a környéken — lelkipásztori munkát is végzett: kiszolgáltatta a szentségeket és megpróbálkozott a térítéssel. A homogén református lakosság körében a jezsuiták igen csekély eredményeket értek el: egy 171 l-re datált jegyzék szerint mindössze hét személyt sikerült áttéríteniük.

37 A gyónókról, áldozókról, a keresztelésnek és a betegek szentségének kiszolgáltatásáról naponta számszerű adatokat közöl, ennek fényében egyértelmű a birtokigazgatási tevékenység túlsúlya. A napi egy-két főnél többen ritkán keresték fel a rendházat, és ez a jezsuita beszámolók átlagosan nagyvonalú statisztikáival összehasonlítva bizony igencsak szerény eredménynek tűnik. Hosszú ideig felszerelés hiányában nem is tudott misézni, csupán az evangéliumot olvasta fel, prédikált és vezette a közös imát és éneket. A pedagógusi ambíciókkal megáldott Murin bevezette házukban a gyermekek hitoktatását, de ez csak addig működött, amíg elegendő tüzelőjük volt. A meleg szoba ugyanis vonzotta a fagyoskodó gyerekeket, amikor viszont ez a plusz szolgáltatás megszűnt, a kicsik is elmaradtak. A misszió szerény, elsősorban a hitoktatást és az elemi szentségi pasztorációt megcélzó igényeit jelzi a Murin által Hevenesitől kért két hitoktatási segédlet, illetve az 1710 márciusában Szekszárdra vitt könyvek listája.

38 A jegyzék által felsorolt tizenegy könyv egy missziós állomás legalapvetőbb oktatási, liturgikus, teológiai és lelki szükségleteinek kielégítésére volt alkalmas — ugyanakkor tudatos válogatást és naprakész tájékozódást jelez. Murin atya a magyar katolikus bibliafordításon és az esztergomi rituálén kívül három énekes könyvet,

39 a Bécsből igényelt két munka

40 mellett egy katekézist,

41 három imádságos és meditációs könyvet,

42 valamint két teológiai összefoglalást

43 vitt magával. A nyomtatott könyvek mellé három üres anyakönyvet is csomagoltak a kereszteltek, házasultak és megholtak nyilvántartásához. 37 A jegyzék szerint Simon Márton, a település református prédikátora, Torma István és Konczos Julianna szekszárdi evangélikusok, Tót Mihály, Tót Erzsébet és Szabó György szekszárdi reformátusok, illetve egy Erzsébet nevű paksi evangélikus nő katolizált. MOL E 152. Irregestrata, Collegium Tynaviense. Fasc. 5. nr. 23. » MOL E 152. Fasc. 33. nr. 27. 39 A Szelepcsényi Györgynek ajánlott Cantus Catholici (Nagyszombat, 1675, 1703), a Náray György által összeállított Lyra Coelestis (Nagyszombat, 1695) és egy harmadik, tizenkettedrét könyvecske, amely a jegyzékben Balassa Cantus Ung. leírással szerepel. Ez a kötet minden bizonnyal Balassi Bálint és Rimay János Istenes énekek című munkája, amelynek ismerjük 1699. évi nagyszombati kiadását is. Vö. STOLL, 1994.17. 40 Ezeket 1. a két utolsó jegyzetben. 41 Illyés István katekizmusát említi a jegyzék, amely lehetett a Lelki tej (Nagyszombat, 1686), illetve a Catecheses Doctrinae Christianae (Nagyszombat, 1701) című munka. 42 Esterházy Pál: Mennyei Korona (Nagyszombat, 1690, 1696), Tarnóczi István: Holtig való barátság (Nagyszombat, 1695,1707) és az Útitárs című, bizonytalan szerzőségű imádságoskönyv (Pozsony, 1639,1643). 43 Hermann Busenbaum: Medullae Theologiae Morális (Nagyszombat, 1693) és Pázmány Péter híres műve, az Isteni igazságra vezérlő kalauz (Nagyszombat, 1613,1623,1637). 115