Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Strassenreiter Erzsébet: Peyer Károly emigrációs levelezése politikustársaival, 1948–1956 / 149–251. o.

STRASSENREITER ERZSÉBET PEYER KÁROLY EMIGRÁCIÓS LEVELEZÉSE POLITIKUSTÁRSAIVAL (1948-1956) KÁROLY PEYER'S CORRESPONDENCE OF EMIGRATION WITH HIS POLITICIAN MATES (1948-1956). Károly Peyer, the wellknown leader of the Hungárián labour movement, was at the head of trade unions for almost a quarter of a century - from the end of 1919 - and he was a significant politician of the MSZDP/SZDP (Hungárián Social Democratic Party/Social Democratic Party). The politician, who survived the concentration camp in Mathausen, was pushed intő the background by the social democrat leadership after World War II, which caused that he left the party. Paralelly to the communist takeover it became obvious that he had to leave the country as well. After a relatively short stay in Europe he settled down in the USA and tried to guide his movement from there. He alsó took part in directing the emigration organizations aided by the American government. The published correspondence of Preyer and members of his own social democrat group presents the state of being emigrant and the debate among certain Hungárián persons or groups, practically until Preyer's death in the autumn of 1956. Peyer Károly a magyar szociáldemokrata munkásmozgalom ismert vezetője negyedszázadon át, 1919 végétől állt a szakszervezetek élén és meghatározó politikusa volt az Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak (MSZDP, később SZDP) is. Az 1944. március 19-i német megszállást követően a magyar államrendőrség detektívjei sok más német- és háborúellenes, szocialista, antifasiszta vezető politikussal együtt az elsők között fogták el, és adták át az Astoria Szállóban a Gestapo budapesti kirendeltségének. Innen hamarosan a Fő utcai börtönbe szállították a foglyokat, majd április elején, az első csoportot útnak indították Nyugatra. Bécs egyik külvárosában, Oberlanzendorfban egy hónapig tartózkodtak, május 5-én vonatra ültették őket, és a szerelvényt, a végállomást jelentő Mauthausen felé irányították. A városka pályaudvarától másfélórai gyaloglással érték el a tábort, amelyről addig még említést sem hallottak. „Szorongó érzések közepette léptük át ezt az irdatlan nagy kaput - írja Buchinger Manó -, ösztönünk az életért remegő kreatúra ösztöne és balsejtelme volt."

1 Peyer Károly és társai ebből a pokolból 1945. május 5-én kerülhettek ki, amikor az amerikai csapatok felszabadították a tábort, és a foglyok egy-két hét elteltével hazatérhettek otthonukba. Peyer május 19-én három társával együtt hagyta el Mauthausent, és kisebb kitérőkkel egy szerdai napon, május 30-án este érkezett meg a magyar fővárosba családjához.

2 Peyert hazájában egy megváltozott világ fogadta. Rövid gyógykezelés és ez idő alatti informálódás után egyértelművé vált számára, hogy pártjában és a szakszervezeti mozgalomban is olyan politikai és személyi változások következtek be, amelyek mozgalmi karrierjének véget vethetnek. A Szakszervezeti Tanács (SZT) élén a főtitkári funkciót távollétében a kommunista Kossá István,

3 az elnökit pedig a szociáldemokrata Kisházi Ödön

4 töltötte be. Az Magyar Kommunista Párt 1 BUCHINGER, é. n., 38. 2 Népszava és Kossuth Népe, 1945. június 2., Magyar Nemzet és Világ, 1945. június 3. 3 Kossá István, 1933-ban a Villamosalkalmazottak Szövetségének szociáldemokrata főtitkára. 1942-ben büntetőszázaddal a frontra vitték, itt szovjet fogságba került. 1944 novemberében visszatért Magyarországra, kapcsolatot teremtett az illegális kommunistákkal é$ a Magyar Fronttal. 1945-től az MKP szűkebb vezető testületeinek tagja, országgyűlési képviselő, az Szakszervezeti Tanács főtitkára. 4 Kisházi Ödön, 1922-től az MSZDP tagja, a Vas- és Fémmunkások Központi Szövetségének Vezetőségi 149