Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Közlemények büntetés, bűnbánat és megbocsátás lelki szükségét és társadalmi gyakorlatát egyaránt. Van példa a bíróságok kegyetlen ítélkezésére, ami abból a felfogásból eredt, hogy a büntetésnek elrettentőnek kell lennie és a bűntettet meg kell bosszulni.

104 A lelki ügyekért felelős apostoli tribunálisra került ügyekből azonban az is kiderül, hogy ítélethozatalra, illetve az ítélet végrehajtására nem mindig került sor, mivel a felek időközben megegyeztek, egymásnak elégtételt fizettek, amit megbocsátás követett.

105 Sőt, a hazai és a külföldi városi bíráskodási gyakorlat elemzői egyhangúan azt állítják, hogy ez volt a jellemző megoldás.

106 Paradox módon erre utal annak a tolvajnak az esete is, akit 1460 körül a győri egyházmegyében - valószínűleg Pápán - felakasztottak. Az ügyről Pápai Mihály fia Péter paptól tudunk, akinek a tolvaj kérésére indított közbenjárási kísérlete a város bírájánál a kegyelem érdekében - a lopott pénz visszafizetése ellenére kudarccal végződött. Pápai Péter ártatlansága kinyilvánításáról kért a Penitenciáriától levelet, ami arra utal, hogy voltak akik a kivégzésért őt vádolták. Talán valami hibát vétett a közbenjárás szokásjog szerinti rituáléján, és ez okozta az ügy szokatlan kimenetelét.

107 A holland tudós a „hanyatló" középkor esztétikuma és érzései felől közelített a korszak ellentmondásosságának megértéséhez, és az észlelt feszültség hátterében leginkább a „pogány barbarizmus" és a „társadalom keresztény felfogásának" keveredését látta.

108 Ha az okokat máshol keresték is, diagnózisa a késő középkori társadalomról megegyezik a vele egykorú Norbert Eliaséval a tekintetben, hogy ötszáv évvel korábban nagyon más volt a személyiség felépítése, természete, érzelmi élete. A szociológia svájci klasszikusa a változást a civilizáció folyamatának modelljével magyarázza, amely alapvetően - az ismert koncepcióból a számunkra érdekes momentumot kiemelve - az indulatkontroll működésének megváltozásával az érzelmek visszafogását, illetve a társadalmi differenciálódás és az erőszak feletti monopólium központi intézményeinek megszilárdulásával a mindennapi erőszak csökkenését jelenti.

109 Az 1980-as évektől nagy népszerűségnek örvendő szerzőnek az erőszak hosszútávú, a 15. századtól napjainkig ívelő csökkenő tendenciájára vonatkozó megállapítása újabban vita kereszttüzébe került a történeti kriminológia berkeiben.

110 Sokan megpróbálták ugyanis mérni az erőszak, ezen belül a gyilkosságok 104 Vö. HUIZINGA, 1979. 21.; RUFF, 2001. 73-112.; SZEGHYOVÁ, 2004. 168. A szigorú büntetésekről a városi jogkönyvek tájékoztatnak. Bibliográfiájukat 1. CSUKOVITS, 2004. 142, Selmecbányái példák 160-162. 105 ASV SPA, vol. 32. fol. 188r: egy szerzetes és egy pap verekedésbe torkolló szócsatáját zárta nyilvános megegyezés („de predictis iitigationibus et lesíonibus benigne amicabiliter per condigne 11] concordati extiterunt, prout in quibusdam instrudionibus publicis desuper editis et confectis continetur"). Ellenséges viszony megszűntével, a számlák kölcsönös kiegyenlítésével járó automatikus megbocsátásra 1. ERDÉLYI, 2003b 542-543. 106 CSUKOVITS, 2004.141., 161-165. A nemzetközi irodalmat 1. alább. 107 ASV SPA, vol. 8. fol. 216v-217r (1460). 108 L. pl. HUIZINGA, 1979.21. 109 ELIAS,1989. 110 A vita összefoglalását és a kérdés irodalmát 1. SCHWERHOFF, 2002. Ez felelet az Elias-tézist igazoló SPIERENBURGnak, 2001. 94