Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Munkabizottsági beszámoló kező kötetet, és ezért azt kibővítette Vályi András országleírásából a megfelelő megyei résszel. A harmadik kötetben még ennél is továbblépett, amikor Vályi mellett már Magda Pál geográfiai és statisztikai adatait is szerepeltette. Az ilyen jellegű következetlen betoldások nyilván teljesen megkérdőjelezik egy forráspublikáció-sorozat egységes, szaktudományos jellegét. Az 1990-es években SzabolcsSzatmár, illetve Külső-Szolnok megye és a Jász-Kun kerület összeírása jelent meg tartalmilag kifogástalan szöveggel, de használhatatlan, silány térképanyaggal. E téren valóságos felüdülést jelent, hogy Nyíregyházán a megyei levéltár a milleniumra megjelentette Szabolcs, Szatmár és Bereg megye II. József kori katonai felmérésének átdolgozott, bővített, színes térképekkel ellátott, most már valóban európai színvonalú, új kiadását.

24 E források a jobbágyság mikrotörténeti vizsgálatának alapvető dokumentumai. A kiadás magas színvonalú folytatására azért is szükség lenne, mert ugyanezt a forráscsoportot például Horvátországban vagy Szlavóniában egységes szempontok szerint használható színes térképmellékletekkel tették közzé.

25 A felvilágosult abszolutizmus jellemző forrástípusa a nagy mennyiségben fennmaradt úrbéri tabellák, illetve a hozzájuk kapcsolódó kérdőpontokra adott válaszok iratkötegei, amelyek a MOL-ban és az adott vármegye levéltáraiban is megtalálhatók. Az utóbbi évtizedben színvonalas kötetek jelentek meg a megyei levéltárak gondozásában (legutóbb Borsod, Bihar, Zala, Sopron), amelyek az úrbéri kérdőpontokra adott községi válaszok eredeti vagy magyar nyelvű közzétételével elsősorban a forrásanyag társadalom-, életmód- és gazdaságtörténeti (művelési ágak, piaci kapcsolatok stb.). hozadékát tárták fel.

26 Az úrbéri tabellák számszerű adatainak statisztikai feldolgozását, a történelmi Magyarország birtoktagolódásának rekonstruálását, elsősorban a jobbágykézen lévő birtokmennyiség megállapítását a MOL kezdte meg. A három kötetre tervezett táblázatos forrásközlésnek eddig az első kötete jelent meg még 1970-ben, amely a dunántúli megyék úrbéres birtokviszonyainak, elsősorban a jobbágyság telekállománya alakulásának statisztikai adatait tartalmazza. A közeljövőben várható második kötetben a Dunától keletre eső vármegyék birtokstatisztikáját teszik közzé. A forráskiadvány eredményes befejezése érdekében elkerülhetetlen a feldolgozás módszerének és tempójának felülvizsgálata.

27 A magyarországi településtörténeti kutatás megalapozója, Pesty Frigyes az 1860-as években helyi adatközlők segítségével gyűjtötte össze a magyarországi települések történetére, akkori állapotára és a helyben használatos földrajzi nevekre vonatkozó forrásanyagot. A tervezett nagyszabású településtörténeti feldolgozást csak egy-két megyére, főként az elpusztult délvidéki vármegyékre vonatkozóan végezte el. A gyűjtemény kiadása az 1970-es években kezdődött, 24 KOSÁRY, 2000. 304.; CSORBA, 1990a; CSORBA, 1990b; CSORBA, 1993a; CSORBA, 1993b; CSIFFÁRY-B. HUSZÁR 1999.; DOBAI, 1983.; PÓK, 1992.; PÓK, 1993.; PÓK, 1994.;. PÓK, 1998.; CSEH, 1995. 25 VALENTlC 2001. 26 TÓTH, 1991.; BÁRSONY-PAPP-TAKÁCS, 2004.; HORVÁTH, 2001.; TÓTH, 1998.; TlRNITZ, 1999. 27 FELHŐ, 1970. 8