Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

A levéltári kiadványok helye és szerepe a történettudományi kutatásokban amelyben a különböző közgyűjtemények vettek részt, és a kiadványsorozatot meglehetős tarkaság jellemezte. Mindmáig találkozunk olyan kötetekkel, amelyek csak egy nagyon szűk földrajzi térséget (pl. a gödöllői járás nyugati része, a nagykállói járás, Sátoraljaújhely és környéke

28 stb.) érintő településtörténeti adatokat tették közzé. Határozott szakmai javulást eredményezett, hogy egyre inkább a megyei levéltárak váltak a helységnévtár kiadásának gazdájává. Bibliográfiai adataink szerint - a nem levéltári kiadásokat is figyelembe véve - tíz korabeli megyei szintű törvényhatóság hely- és településtörténeti anyaga jelent meg teljes egészében a Pesty-gyűjteményből.

29 Ezekkel a példákkal azt kívántuk érzékeltetni mekkora fragmentáltság jellemzi Magyarországon az összetartozó országos forráscsoportok kiadását, és ennek milyen hátrányos következményei vannak. A levéltárosok önszerveződésének lenne talán a feladata, hogy ezeknek a forráskiadási munkálatoknak a színvonalát biztosító koordináció szervezeti formáit megtalálja. Az egyházi levéltárak jelentős forrástípusai közül kiemelkednek az egyházlátogatási jegyzőkönyvek. Miután az egyházi levéltárak a rendszerváltozást követően kedvezőbb helyzetbe kerültek, várható az ilyen jellegű kötetek kiadásának fellendülése. Ennek jelei már most láthatók, hiszen az esztergomi egyházmegye számos canonica visitatióját vehettük már kézbe.

30 E viszonylag egységesnek tűnő sorozatok mellett számos olyan kiadvány látott napvilágot, amelyek a levéltárak őrizetében lévő forrásokat tematikusán bocsátották az érdeklődők rendelkezésére. E kiadványok többsége természetesen igazodik történeti évfordulókhoz, de az egyes levéltárak adottságaihoz, iratanyagához is. Például a levéltárakban fennmaradt nagy mennyiségű végrendelet, hagyatéki leltár, napló, levelezés közlése a jövőben nagyobb intenzitással várható. Sok esetben ezek a kiadványok az adott város, megye történeti monográfiájának munkálatait hivatottak előkészíteni.

31 Annak ellenére, hogy a felsorolt kiadványok köre egységesnek tűnik, számos olyan kérdés merül fel velük kapcsolatban, amelyekre a közeljövőben megoldást kellene találni. A vármegyei jegyzőkönyvek regesztaköteteinek megszületésekor ugyan sikerült kiadási koncepciót létrehozni, ami mind a mai napig csak informálisan terjed a szakmán belül. Több mint két évtized tapasztalatait követően azonban érdemes lenne rögzíteni, hogy milyen alapelvek szerint készüljenek a regeszták, alapvetően milyen adatok kerüljenek be, és mikor szükséges az eredeti irat egészének vagy részletének közlése. Az eddig elkészült kötetek ugyanis e tekintetben meglehetősen sokszínűek. Jóllehet a forrásközlés szabályairól tudományos konferencia és ennek anyagát közlő kiadvány is létrejött, a regesztákról ebben nem esett szó.

32 Talán azért, mert kérdéses, hogy a regeszta egyáltalán a forrás28 KOVÁTS, 1998. 29 KOSÁRY, 2000. 295-296.; MlZSÉR, 1999.; NY. NAGY, 2000.; MlZSÉR, 2001. 3" BEKE,1994. 31 A helytörténeti munkákat előkészítő sorozatot indított a soproni levéltár Sopron város történeti forrásai címmel. 32 KENYERES, 2000.193. 9