Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiara Apostolica" hivatala és magyar kérvényei a 15-16. században Ha ezt a hazai kérelmek esetében ellenőrizni akarom, viszonylag könnyű helyzetben találom magam. A római Szentlélek-társulathoz beiratkozott zarándokok lakhely szerinti megoszlását Kubinyi András és Csukovits Enikő is vizsgálta. Kubinyi elsősorban az egyházmegyék gazdagságával vélte magyarázhatónak a kapcsolat intenzitásának területi változásait. A püspökségek hierarchiáját - a szokásnak megfelelően - a püspöki kinevezéskor az egyházmegyei jövedelmek arányában a pápának fizetendő illeték (servitium) alapján állította fel. Azt találta, hogy a legalacsonyabb jövedelmű Nyitra, Szerem és Bosznia hiánya éppen úgy beleillik ebbe a sémába, mint a magas jövedelmű Esztergom, Pécs és Eger.

73 A bevételeknél jóval nagyobb arányban képviseltették magukat ugyanakkor az erdélyiek és a veszprémiek. A zarándokok és a gyóntatóhivatal közönségének földrajzi megoszlása alapvetően megegyezik egymással. Vagyis a Penitenciáriához is nagyobb arányban érkeztek a gazdagabb, vagyis magas tizedjövedelemmel rendelkező és sűrűbben lakott egyházmegyékből. Két lényeges különbség van azonban: az egyik Zágráb, ahonnan a gyóntatóhivatálhoz messze a legtöbb kérelem érkezett, minden arányosságot felborítva. Ebben szerepet játszhatott a földrajzi közelség, ami a veszprémi kérvények nagy arányát is indokolhatja. A mélyebben rejlő okokat a kérelmek tematikus összetételének részletes vizsgálata világíthatja meg a jövőben: érdekes például a zágrábi klerikusok fokozott Róma-orientációja szentelési ügyekben (235 kérvény, a zágrábi kérelmek 31%-a). A másik lényeges eltérés Erdély esetében mutatkozik. Csukovits Enikő az erdélyiek, mindenekelőtt a szászok meglepő sokaságát Rómában azzal magyarázta, hogy a Szentlélek-rend Magyarországon itt volt a legelterjedtebb és legismertebb. Megfigyelését közvetve alátámasztja, hogy a Penitenciárián nem tapasztaljuk ezt a felülreprezentáltságot: az erdélyiek jelenléte a Szentlélek-társulatnál tapasztalt első helyről a gyóntatóhivatalnál az ötödikre esik vissza.

74 A fenti különbségeken túl azonban lényegi azonosságról beszélhetünk: a zarándokok és azok, akik mindennapi életük során a kánonjoggal ütközésbe kerültek, ugyanazon részekről jöttek többen vagy kevesebben. Az átfedések ellenére a két egymástól alapvetően különböző gyakorlat hasonló földrajzi megoszlása pedig azt támasztja alá, hogy a Róma és a partes közötti kapcsolat rendszerességére valóban a fent említett tényezők hatottak. Az egyezkedés területei Amint az alábbi táblázat mutatja, Magyarországról majdnem minden második ember valamilyen súlyos, kiközösítéssel járó vétek alól kérte feloldozását. Minden harmadik hívő gyónással, misehallgatással vagy -mondással, zarándoklattal, böjtöléssel kapcsolatos különengedélyt kért. Jóval ritkábban keresték fel azonban KUBINYI, 1999.88-89. A váradi egyházmegyés hívek kiemelkedő aránya a Szentlélek-társulatnál szintén visszaesik a Penitenciárián, ami közvetve ugyancsak támogatja a szerző felvetését a belföldi zarándoklat (váradi kegyhely) szokásán alapuló külföldi zarándoklati gyakorlat könnyebb kialakulásáról. CSUKOVITS, 2003.179. 83