Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Közlemények Magyarországról a pápai udvart szentelési ügyeikkel a klerikusok, illetve a házasságuk érvényesítésére vagy felbontására törekvők. 4. tábla: A kérelmek tematikus megoszlása A kérelem témája* db kérelem % Súlyos vétkek 1228 41% Kegyességi kérelmek 923 31% Papszentelési ügyek 690 23% Házassági ügyek 146 5% Összesen 2987" 100% * A kérelmek témák szerinti általam végzett csoportosítása nem teljesen azonos az eredeti regisztrációs felosztással. A de diversis materiis rubrika címmel regisztrált promóciós, házassági és gyóntatási, egyéb kegyességi ügyeket a nekik „megfelelő" tematikus csoportokba vettem fel. ** Az eltérés a kérvények számától (2977) annak az eredménye, hogy némely kérvény több kategóriába is besorolható. Valójában az itt mutatkozó tíz darabnyi többletnél jóval több, mert az átláthatóság kedvéért amit lehetett, igyekeztem csak egy helyre besorolni, aminek során nem a kérést, hanem az elkövetett vétséget vettem figyelembe. így például, aki fogadalom megszegése alól kért feloldozást és így megkötött házassága diszpenzációját, annak kérelmét a súlyos vétkek (transgressio voti) közé vették fel. Aki első feleségének megölése (impedimentum eriminis) alól feloldozást, és a második házassághoz diszpenzációt kért, szintén a súlyos vétkek között szerepel (kivéve, ha a gyilkosság alól már korábban kapott feloldozást, és most csupán az újraházasodáshoz kér külön engedélyt). Magyarán: a súlyos vétkeknél a vétkekből eredő akadályok (impedimentum ex delicto), a házassági és szentelési kategóriában az előírt feltételek hiányából (impedimentum ex defectu) adódó akadályok esetei szerepelnek. Az országos átlag persze egy nem létező konstrukció, és más képet kapunk, ha az egyes egyházmegyéket külön vesszük szemügyre. Lássuk tehát a kérvények 83%-át kitevő hat diocesist. Esztergomból minden második ember ájtatossági kiváltságot kért, és csak minden harmadik súlyos vétek alól feloldozást. Esztergomot követően - a legtöbb zarándokot kibocsátó - Erdélyben a legmagasabb a kegyességi kérelmek aránya, utolérve ezzel a súlyos vétkek gyakoriságát (39%). A súlyos vétkek országos fölényét így a többi megye, Zágráb, Pécs, Veszprém és Eger biztosítja (49-51% közötti aránnyal). A szentelési ügyek, amint már említettem, a zágrábi klérus fokozott Róma-orientációja következtében lépik át országosan a 20%-os határt. A hazai jellegzetességek európai összehasonlítására ezúttal is kétféle lehetőség van. Egyfelől egy szűkebb időmetszetben, a regisztrációt rendszeresítő II. Pius pápa pontifikátusának hét éve alatt rögzített kérelmeket vethetjük össze. Viszo84