Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Közlemények Az, hogy ez valóban országos lefedettséget jelent-e, csak a kérelmek megyék szerinti lebontásában derülne ki. Az alábbi térkép így egyelőre csak tájékoztató jellegű.

70 Néhány dolog azonban így is leolvasható róla. A KÉRELMEK MEGOSZLÁSA EGYHÁZMEGYÉNKÉNT {1410-1 559) A kérelmezők 70%-a az ország nyugati, északnyugati régióiból (Horvátország, Szlavónia, Dunántúl, Nyugat-Felvidék) érkezett, a maradék kisebbség pedig a jóval nagyobb területet kitevő keleti részekről. Ezt az utóbbit érdemes tovább bontani Erdélyre és Kelet-Felvidékre, ahonnan fele-fele arányban összesen mintegy 600 kérelem érkezett, és a fele az Alföldről, Partiumból és Délvidékről. Úgy tűnik tehát, hogy a földrajzi távolság a kapcsolatot fenntartásában szintén fontos szerepet játszott. Az Alföld és a Délvidék alulreprezentáltsága a török közelségével és a ritkább lakossággal függhet össze.

71 A népsűrűséget a nemzetközi Penitenciária-kutatás is igyekezett figyelembe venni a kérelmek eloszlásának vizsgálata során. A német és a skandináv kutatók egyaránt arra a megállapításra jutottak, hogy a kérelmek mennyisége mindenekelőtt az egyes egyházmegyék nagyságának, népességének és gazdagságának a függvényében változott.

72 70 A klérus tagjait, amennyiben származási helyét és szolgálati helyét is ismerjük, mindig az utóbbi egyházmegyéjébe soroltam. A megyéspüspöki joghatóság alól kiemelt ún. exempt egyházak - a már beazonosított brassói és szebeni dekanátusból érkezett kérelmeket kivéve - Esztergom alatt szerepelnek. A nyilvánvaló tévedéseket (mint például a csanádi egyházmegyébe helyezett szepeshelyi társaskáptalan esete) korrigáltam. 71 KUBINYI, 1996.154-161. 72 SALONEN, 2004b 46-49. 82