Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.
A levéltári kiadványok helye és szerepe a történettudományi kutatásokban gatója, Bán Péter gondozásában több kötet jelent meg a 16. század közepéről fennmaradt dézsmajegyzékek közül. 22 Sok magyar megyei levéltár is kísérletet tett az utóbbi időben arra, hogy országos érdekű, egységes forrásanyagot tegyen közzé. A magyar tudományos életnek ugyanis van négy folyamatosan törlesztett, de a teljesítéstől még nagyon is távol álló, régi forrásközlési adóssága, amelyek a vizsgált korszakban alapvetők mind az országos, mind a regionális, mind a helytörténeti kutatásokhoz. Ezek pedig a következők: 1. Bél Mátyás megyeleírásainak kiadása, 2. a II. József kori katonai felmérés közzététele, 3. a Mária Terézia kori úrbérrendezés, illetve az úrbéri rendelet kilenc kérdőpontos vizsgálatainak kiadása, 4. Pesthy Frigyes helynévtárának publikálása. E négy jelentős forráskiadási feladat tulajdonképpen a levéltárügy tanácsosítása és decentralizálása, tehát 1968 után hagyományozódott át a megyei levéltárakra, mert a központi történeti és levéltári intézmények számára megoldhatatlannak bizonyult ilyen hatalmas forráskiadási vállalkozás szakmai-személyi feltételeinek, és pénzügyi fedezetének megteremtése. Az átszervezés óta eltelt három évtized alatt Bél Mátyás munkáinak kiadása terén figyelhető meg jelentősebb haladás, és talán egyedül e sorozat tekintetében van reális esélye arra, hogy a kiadás belátható időn belül egyáltalán be fog fejeződni. A rendelkezésünkre álló bibliográfiai adatok szerint tíz megyének az anyaga önálló kötetben, négy megye leírása folyóiratban vagy évkönyvben jelent meg. Az összkép azért még korántsem olyan kedvező, mint azt a számszerű eredmény sugallja, és nem jelenti azt, hogy már csak öt megye leírásának kiadása van hátra. A felsoroltak között számos olyan határ menti történelmi vármegye található, amelynek csupán egy része található a mai Magyarország területén. E sorozat egyik nagy erénye, hogy a forrásanyagot csonkítás nélkül teszi közzé, és nem igazodik önkényesen a leírás keletkezése óta megváltozott belső és külső igazgatási határokhoz. Örvendetes, hogy a lokális, kizárólag helytörténeti jellegű közlések részaránya viszonylag alacsony. 23 Korántsem ilyen biztató a helyzet a II. József kori országos katonai felmérés kiadása terén, noha ezen Eperjessy Kálmán már az 1920-as évek végén rendszeresen dolgozott. A gót betűs forrásanyagból átírt német nyelvű kézirata már régóta kiadásra várt, de a publikálásra csak néhány, az 1970-es években indult megyei levéltári évkönyvben (pl. Bács és Fejér) nyílt lehetősége. Hosszú szünet után az 1990-es években immár önálló kötetekben négy északi megye, Borsod, Abaúj, Zemplén és Gömör leírása jelent meg, nagyon vegyes formában. A szerkesztő ugyanis a borsodi kötet megjelentetése után úgy döntött, hogy feldúsítja a követ22 MAKSAY, 1959.; BÁN, 1981.; BÁN, 1988.; P. KOVÁCS-SZABÓ, 1998.; ZÁGORHIDI CziGÁNY, 2000.; Remélhetőleg további kötetek megjelenését segíti elő a MOL által nemrégiben megjelentetett CDROM, amely a kamarai archívum fondjában található iratokról készített leírásokat tartalmazza. H. NÉMETH, 2004. 23 L. KOSÁRY, 2000. 294-295.; BÉL, 2001.; BÉL, 2001. 7
