Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Munkabizottsági beszámoló rendeleteket, a hagyatéki leltárakat sok esetben teljes terjedelemben közlik.

16 A Pest Megyei Levéltár munkatársai 1998-ban már elkezdték a vármegye közgyűlési iratainak egyes sorozatairól készült regeszták kiadását, így az igazságszolgáltatási (acta iudicialia miscellanea) és a politikai-közigazgatási iratokat (acta politicomiscellanea antiqua) is.

17 A vármegyei jegyzőkönyvek mellett értékes a városi jegyzőkönyvek hasonló kiadású sorozata, amelynek legbővebb és ez idáig töretlen vállalkozása a HajdúBihar Megyei Levéltár által kiadott debreceni protokollumok. Dominkovits Péternek köszönhetően újabban Győr és Szombathely mezővárosok regesztái, illetve Sopron szabad királyi város jegyzőkönyveinek bejegyzései állnak rendelkezésünkre, amelyeket Tirnitz József és Szakács Anita dolgoztak fel. Hasonló jellegű forrásokkal találkozunk a hiteleshelyi levéltárakban, amelyeket Bilkei Irén dolgozott fel regesztaköteteiben.

18 Végre elkezdődött egy, az országot jórészt lefedő, egységes szempontok szerint készülő, viszonylag jól haladó forráskiadás. A vármegyei és városi jegyzőkönyvek, mint alapvető történeti források, feldolgozása mellett igen fontos forráscsoportot jelentenek azok az országos jellegű összeírások, illetve leíró források, amelyek általában a központi kormányszervek utasítására jöttek létre, leginkább a 18-19. században. A kvantitatív történetszemlélet korszakának jellemző vizsgált forrásai voltak a különféle adójegyzékek és összeírások, amelyek közül újabban Maksay Ferenc jelentette meg a 16. század közepéről fennmaradt dikajegyzékek feldolgozását.

19 Külön említésre méltóak a Központi Statisztikai Hivatal Levéltárának történeti statisztikai feldolgozásai, mások mellett például Dávid Zoltántól az 1598. évi házösszeírások.

20 A 18. század országos összeírásai közül az 1715-ben elkészült felmérés Veszprém megyei adatai láttak legutóbb napvilágot.

21 Az összeírás minden megyére kiterjedő feldolgozását pedig a MOL munkatársai végezték el. A most megjelent kiadványban dupla DVD lemezen adják közre az összeírt helységek és személyek nevét, valamint közlik az összeírás digitalizált képét. A dikajegyzékek mellett Magyarország alapvető korai forrásai közé tartoznak a 16-17. század folyamán többször kamarai bérletben lévő tizedek jegyzékei, valamint az egyes helységek urbáriumi és úriszéki jegyzőkönyvei. Előbbi kettőt a statisztikai jellegű feldolgozásokhoz is jól használhatjuk, ezért ezek kiadására már korábban is sor került. A MOL kiadványai mellett a Heves Megyei Levéltár igaz16 A kiadásokra 1. PÁLFFY, 1995. 99-111., különösen 104-105. Néhány példa: TÓTH, 1996.; HENZSEL, 1996.; KÜNSTLERNÉ VIRÁG, 1997.; TURBULY, 2002.; OBORNI, 2001.; TÓTH, 2001. 17 BOROSY, 1998.; BOROSY, 1999.; BOROSY-SZABÓ, 2000.; BOROSY, 2001., további részei: BOROSY, 2002.; BOROSY, 2003.; BOROSY, 2004. 18 Debrecen város tanácsa jegyzőkönyveinek kiadása 1979-ben indult meg az 1547. évi protokollummal. Utolsó kötete 2002-ben látott napvilágot az 1606-1607. évi bejegyzések közlésével. L. még: BENCZIK, 2002., BENCZIK-DOMINKOVITS, 1993.; BENCZIK-DOMINKOVITS, 1994.; BENCZIK-DOMINKOvrrs, 1997.; BENCZIK-DOMINKOVITS, 2001-2003.; TIRNITZ-SZAKÁCS, 1996.; SZAKÁCS, 1997.; BILKEI, 1999.; BILKEI, 2002. 19 MAKSAY, 1990. 20 DÁVID, 2001. 21 BOROS-MADARÁSZ, 2002. Korábban megjelentek: SCHNEIDER, 1973.; BOROSY, 1997. 6