Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

A levéltári kiadványok helye és szerepe a történettudományi kutatásokban tében lévő családi levéltárak okleveleiről készült regeszták kiadásai.

12 A Mohács előtti Erdély történetéhez elengedhetetlenül fontos információkat tartalmazó kolozsmonostori hiteleshely jegyzőkönyvei szintén az Országos Levéltár gondozásában láttak napvilágot.

13 Vidéken is egymást követve jelennek meg a kútfők: Borsod-Abaúj-Zemplén, Komárom-Esztergom, Tolna és Vas megye levéltárai jelentettek meg egy-egy regesztakiadványt.

14 Az elmúlt másfél évtizedben levéltáraink kiadványi tevékenységében a középkori kutatások - a korszak iránt megélénkülő érdeklődéssel párhuzamosan - a korábbi teljes vagy majdnem teljes mellőzöttségből kitörve egyre jelentősebb szerepet kapnak. Magyarországon a középkori tárgyú forráskiadványok zöme a levéltárak gondozásában lát napvilágot. Levéltáraink szerepe tehát e téren különösen meghatározó. Az országos hatáskörű, az önkormányzati, az egyházi és a szaklevéltárak iratanyaga főként a 16-17. századtól kezdve válik mind nagyobbá, hogy azután a 18. században jórészt egységes rendezőelvek alapján megkezdődjön a nagy tömegű irattermelés korszaka. Amíg a legtöbb levéltár nem őriz túl sok Mohács előtti iratot, aló. század közepétől kezdve már mindinkább találkozunk olyan megyei irategyüttesekkel, amelyek viszonylag töretlen sorozatot képeznek, és az adott terület (az ország, egy-egy vár- vagy egyházmegye, illetve város) egészére vonatkoznak. A 16. század az igazgatási szervek (országos, megyei, egyházi, városi) hivatalszerűbbé válását is magával hozta, hogy azután a 18. századi felvilágosult abszolutizmus, majd a jozefinizmus hatására többé-kevésbé egységes alapelvekre épülő közigazgatás jöjjön létre. A közigazgatás kora újkori változása nyomán létrejött új típusú forráscsoportok a helyi szervek (vármegye, egyházmegye, városok), és az országos hatáskörű hivatalok levéltáraiban egyaránt megmaradtak. Mivel ezek egységes alapelvek szerint készültek, kiadásukkal nem kizárólag az egyes területek, hanem az ország egészére vonatkozó információkhoz is juthatunk. E forráscsoportok közül elsőként a vármegyei közgyűlések jegyzőkönyveinek kiadására indult olyan kezdeményezés, ami alapján ki lehetett dolgozni a kiadás alapját jelentő tartalmi kivonatok (regeszták) elkészítésének módszereit, a közlendő információk körét. Degré Alajos felvetése alapján a Pest Megyei Levéltár adta közre a hódoltsági, majd a már visszafoglalt Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáit.

15 A Pest megyei kezdeményezést követte a többi megyei levéltár is, és főként Tóth Péter munkájának köszönhetően kiadták első jegyzőkönyveik tartalmi kivonatait. A közlések alapvető jellemzője, hogy az eredendően útmutatónak szánt kivonatok tartalma mindinkább bővült, és a magyar nyelvű bejegyzéseket, a vég12 BORSA, 1988.; BORSA, 1990.; BORSA, 1991.; BORSA, 1993. Tringli István szerkesztésében előkészületben van e sorozat keretein belül a Perényi család levéltárának okleveleit tartalmazó kötet. 13 JAKÓ, 1990. 14 TÓTH, 1990.; TÓTH, 2001.; FENYVESI, 2000.; KÓTA, 1997. 15 BOROSY, 1987; BOROSY, 1996. 5