Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - IRODALOM - Guitman Barnabás: Fejér Tamás, Rácz Etelka, Szász Anikó: Az erdélyi fejedelmek királyi könyvei. Kolozsvár, 2003. (Erdélyi történelmi adatok VII. 1.) / 269–270. o.

Irodalom Az egyes uralkodók Királyi Könyveinek oklevélkivonatait néhány oldalas, alaposan jegyzetelt ismertető szöveg előzi meg. Ezekből egyrészt az adott uralkodóval kapcsolatos legalapvetőbb történelmi körülményekről értesülünk, másrészt alapos leírást adnak a kötet szerkesztői az egyes Királyi Könyvek vezetéséről, állapotáról, jelenlegi őrzési helyéről. A szövegekbe foglalt jogi tényeken vagy eseményeken kívül a regeszták magukba foglalják valamennyi említett személy-, helység- és földrajzi nevet, az eredeti latin szövegben található magyar vagy más, nem latin nyelvű szavakat, az egyes személyek társadalmi rangját, hivatalát, ha van, méltóságát. Az eredeti irat kiállítási, pecsételési és megerősítési módjára, a bejegyzés állapotára vonatkozó adatokat, hivatkozással az esetleges kiadásokra, az egyes regeszták utáni apró betűs részben találhatjuk meg. Mindkét uralkodó Királyi Könyvét rendkívül jól használható, alapos, minden részletre kiterjedő, betűrendes név- és tárgymutató követi, amelyekben a véletlenszerű ellenőrzés során sem talált a recenzens hibákat, félrevezető utalásokat. Az előszóban megfogalmazott szándék szerint a kiadvány mutatói a kutatók munkájának könnyítésén kívül, a sorozat későbbi köteteinek mutatóival együtt, a fejedelemségkori Erdély történelmi archontológiájának és topográfiájának megírásához szolgálnak majd biztos alapul. A kötet Királyi Könyveinek név- és tárgymutatóiban a könnyebb eligazodás kedvéért, a mai hivatalos elnevezések mellett, a történetileg kialakult magyar, román és német helységnevek is szerepelnek. A helységnév magyar változatánál találhatók a regesztaszámok, a más nyelvű (román, német, latin) elnevezés is önálló címszóként szerepel, amelyektől utalás vezet el a magyar nyelvű változathoz. A kiadók az eredeti latin nyelvű szövegközlés esetén a humanista helyesírást követték akkor is, ha a szöveg lejegyzője eredetileg nem így járt el. Vulgáris nyelvű idézetek esetében viszont betűhív közléssel találkozhatunk, amelyek a Történelmi Adatok VI. kötetében közé tett átírási szabályok szerint készültek. „A kiemelkedő, mintaszerű kötet alkotói, Fejér Tamás, Rácz Etelka és Szász Anikó ez év március 5-én az EME közgyűlésén munkájukért rangos elismerésben részesültek" - adta hírül a kolozsvári Szabadság napilap 2005. évi március 7-i számában. Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója nyújtotta át a részükre a saját kezdeményezésére, tavaly alapított Gróf Mikó Imre-díjat. A kitüntetés olyan fiataloknak juttat erkölcsi és anyagi elismerést, akik Erdély múltjával kapcsolatos kutatásaikról színvonalas munkát publikáltak. A díj célja, hogy erősítse az ifjú kutatónemzedékben, hogy van értelme a szülőföldön maradni, és ott tudományos munkát folytatni. Összefoglalva, a kötet jól kiegészíti azt a teljes szövegű CD-ROM adatbázist, amely a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Középkori, Koraújkori és a Történelem Segédtudományai Tanszéke közreműködésével készült a Magyar Országos Levéltárban őrzött Erdélyi Királyi Könyvekből az 1582-es évtől kezdődően. Szívből remélem, hogy a több mint tízkötetesre tervezett vállalkozás - az Erdélyi Királyi Könyvek kiadása regesztakötetként - hamarosan újabb kiadvánnyal örvendezteti meg az Erdély fejedelemségkori történelmét mélyebben tanulmányozni kívánó olvasókat. Guitman Barnabás 270