Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Strassenreiter Erzsébet: Peyer Károly emigrációs levelezése politikustársaival, 1948–1956 / 149–251. o.

Források ges az, hogy párt és szakszervezeti vonalon, de a N[emzeti] Bizottmány útján is, han­got adjunk és tiltakozzunk elvtársaink elhurcolása ellen. Hazafelé nagyon jó hatással lett volna egy rádióbeszédnek. Szükséges volna, a nyugati sajtó megmozdítása is. Sajnos, eddig ami történt, az még nagyon kevés. A héten Kobele és Finta 100 elvtársakkal együtt, a Vasas Szakszervezet egyik veze­tőjénél jártunk és kértük azt, hogy a svájczi vasasok kezdeményezzenek egy akciót, hogy a Svájczi Szakszervezeti Tanács nevében történjen egy határozott hangú tilta­kozás és ez nem csak a lapjaikban, hanem rádió útján is közölve legyen a svájczi köz­véleménnyel. A kért akciót a Vasasok elindították és reméljük azt, hogy sikerült a Szakszervezeti Tanácsot is megmozdítanunk. A Pártvezetőség tagjaihoz intézett körlevélben foglaltakra nézve, az alábbiakban kívánom a feltett négy kérdésre az álláspontomat közölni: 1. A központi pártlap lehetőleg heti lap legyen, de ha ennek akadálya van, akkor havonta legalább kétszer jelenjen meg. A lap címe legyen: „Barátság" és a homlokza­ta viselje pártunk évtizedes jelvényét, a vörös kalapácsos embert. A lap szerkesztésé­re Kobele József elvtárs kapjon megbízást. Személye garanciát jelent arra nézve, hogy jó pártlapunk lesz, amely az elvtársak szeretetét és az egész emigrációs (de­mokratikus) közvélemény tiszteletét ki fogja érdemelni. A központi pártlap székhe­lye maradjon továbbra is Paris. Itt említem meg azt, hogy szükséges lenne egy belső, csak tagok számára készí­tendő havi tájékoztató, amely a párt belső ügyeiről, szervezési kérdésekről és egyéb olyan dolgokról nyújtana a tagok részére tájékoztatást, amely dolgok nem tartoznak a nyilvánosság elé. Egy ilyen tájékoztató havi tájékoztató kiadása nagymértékben lendítené fel a belső pártéletet és megakadályozná a szétesést, melynek sok jele máris egyes országokban látható. Szükségesnek tartanám azt, hogy az elnökség minden hónapban egyszer, a Párt vezetőség tagjai részére adjon tájékoztatást a világpolitikai eseményekről és a párt te­vékenységéről, illetve belső ügyeiről. 2-3. Az európai titkárság felállítását sürgősnek tartom és annak székhelye tovább­ra is Paris a legalkalmasabb. Az európai titkárság két részből álljon, mert szükséges­nek tartom azt, hogy a párt és a szakszervezeti ügyek külön-külön legyenek vezetve és irányítva, de harmonikus együttműködés a két részleg között biztosítva legyen. Mindkét vonal vezetését olyan elvtársra kell bízni, akik munkásmozgalmi múlttal rendelkeznek, idegen nyelveket beszélnek és a pártnak és a szakszervezeti mozga­lomnak is, a szükséges tekintélyt személyükben biztosítani tudják. Amennyiben a párisi megélhetés és az átköltözés lehetősége biztosítva van, úgy javasolom, hogy a szakszervezeti ügyek vezetésével, a szakszervezeti lap szerkesztésével Elekes Mik­lós 101 elvtárs bízassék meg, aki a Húsipari Munkások Országos Szövetségének és a Szociáldemokrata Pártnak több mint három évtizede vezető funkcionáriusa, alkal­mazottja és a „Húsipari Munkás" című szaklap szerkesztője volt. Személye biztosí­ték arra nézve, hogy a szakszervezeti mozgalom helyes irányban fog kiépülni, mert régi szakszervezeti ember, aki kellő elvi és gyakorlati felkészültséggel rendelkezik. 100 Finta Mihály, 1945 után vállalati üzemi bizottsági elnök, 1948-ban emigrált, a menekült magyar szociál­demokraták lapjának, a Barátságnak szerkesztője. 101 Elekes Miklós, szociáldemokrata emigráns, Salzburgban élt, a Peyer-párt vezetőségi tagja. 1952-ben át­települt az USA-ba. 182

Next

/
Thumbnails
Contents