Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Strassenreiter Erzsébet: Peyer Károly emigrációs levelezése politikustársaival, 1948–1956 / 149–251. o.
Források ges az, hogy párt és szakszervezeti vonalon, de a N[emzeti] Bizottmány útján is, hangot adjunk és tiltakozzunk elvtársaink elhurcolása ellen. Hazafelé nagyon jó hatással lett volna egy rádióbeszédnek. Szükséges volna, a nyugati sajtó megmozdítása is. Sajnos, eddig ami történt, az még nagyon kevés. A héten Kobele és Finta 100 elvtársakkal együtt, a Vasas Szakszervezet egyik vezetőjénél jártunk és kértük azt, hogy a svájczi vasasok kezdeményezzenek egy akciót, hogy a Svájczi Szakszervezeti Tanács nevében történjen egy határozott hangú tiltakozás és ez nem csak a lapjaikban, hanem rádió útján is közölve legyen a svájczi közvéleménnyel. A kért akciót a Vasasok elindították és reméljük azt, hogy sikerült a Szakszervezeti Tanácsot is megmozdítanunk. A Pártvezetőség tagjaihoz intézett körlevélben foglaltakra nézve, az alábbiakban kívánom a feltett négy kérdésre az álláspontomat közölni: 1. A központi pártlap lehetőleg heti lap legyen, de ha ennek akadálya van, akkor havonta legalább kétszer jelenjen meg. A lap címe legyen: „Barátság" és a homlokzata viselje pártunk évtizedes jelvényét, a vörös kalapácsos embert. A lap szerkesztésére Kobele József elvtárs kapjon megbízást. Személye garanciát jelent arra nézve, hogy jó pártlapunk lesz, amely az elvtársak szeretetét és az egész emigrációs (demokratikus) közvélemény tiszteletét ki fogja érdemelni. A központi pártlap székhelye maradjon továbbra is Paris. Itt említem meg azt, hogy szükséges lenne egy belső, csak tagok számára készítendő havi tájékoztató, amely a párt belső ügyeiről, szervezési kérdésekről és egyéb olyan dolgokról nyújtana a tagok részére tájékoztatást, amely dolgok nem tartoznak a nyilvánosság elé. Egy ilyen tájékoztató havi tájékoztató kiadása nagymértékben lendítené fel a belső pártéletet és megakadályozná a szétesést, melynek sok jele máris egyes országokban látható. Szükségesnek tartanám azt, hogy az elnökség minden hónapban egyszer, a Párt vezetőség tagjai részére adjon tájékoztatást a világpolitikai eseményekről és a párt tevékenységéről, illetve belső ügyeiről. 2-3. Az európai titkárság felállítását sürgősnek tartom és annak székhelye továbbra is Paris a legalkalmasabb. Az európai titkárság két részből álljon, mert szükségesnek tartom azt, hogy a párt és a szakszervezeti ügyek külön-külön legyenek vezetve és irányítva, de harmonikus együttműködés a két részleg között biztosítva legyen. Mindkét vonal vezetését olyan elvtársra kell bízni, akik munkásmozgalmi múlttal rendelkeznek, idegen nyelveket beszélnek és a pártnak és a szakszervezeti mozgalomnak is, a szükséges tekintélyt személyükben biztosítani tudják. Amennyiben a párisi megélhetés és az átköltözés lehetősége biztosítva van, úgy javasolom, hogy a szakszervezeti ügyek vezetésével, a szakszervezeti lap szerkesztésével Elekes Miklós 101 elvtárs bízassék meg, aki a Húsipari Munkások Országos Szövetségének és a Szociáldemokrata Pártnak több mint három évtizede vezető funkcionáriusa, alkalmazottja és a „Húsipari Munkás" című szaklap szerkesztője volt. Személye biztosíték arra nézve, hogy a szakszervezeti mozgalom helyes irányban fog kiépülni, mert régi szakszervezeti ember, aki kellő elvi és gyakorlati felkészültséggel rendelkezik. 100 Finta Mihály, 1945 után vállalati üzemi bizottsági elnök, 1948-ban emigrált, a menekült magyar szociáldemokraták lapjának, a Barátságnak szerkesztője. 101 Elekes Miklós, szociáldemokrata emigráns, Salzburgban élt, a Peyer-párt vezetőségi tagja. 1952-ben áttelepült az USA-ba. 182