Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai a „békés egymás mellett élés”-től az „enyhülés” kezdetéig, 1958–1962 / 23–49. o.
Garadnai Zoltán: Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai alista országhoz képest az algériai konfliktusba Magyarország csak kulturális vonatkozásban kapcsolódott be. A gazdasági és a kulturális együttműködés szintjein viszonylagos fejlődés volt tapasztalható. Magyarország esetében is a szakdiplomáciák vették át a kapcsolatépítést. Ennek első eredményeit mutatja, hogy a két ország között már 1960 nyarán légügyi egyezményt írtak alá, és ugyanezen év szeptemberében megindult a közvetlen Budapest-Párizs járat. Az ünnepélyes megnyitó alkalmával hivatalos személyiségek fogadták az első járattal érkező magyar légügyi delegációt, és a francia küldöttség magyarországi viszontlátogatása is igen szívélyes légkörben zajlott le. 125 A politikai kapcsolatok szintje azonban továbbra sem változott, és a süketek párbeszédéhez volt hasonlítható Boncour követ és Sík Endre külügyminiszter megbeszélése (1960. november 2.). A tárgyalás hangnemét alapvetően a német csapatok franciaországi hadgyakorlata miatti magyar műfelháborodás, illetve az egyértelmű francia elutasítás határozta meg, de a beszélgetés során a két ország viszonyát megterhelő politikai konfliktusok (ENSZ közgyűlés és a magyar kérdés, algériai háború) is szóba kerültek. 126 1961-ben a két ország politikai kapcsolatának további javulása - a magyar külpolitikai elképzeléseknek megfelelően - a parlamenti kapcsolatok szintjén folytatódott. A legfontosabb francia parlamenti pártok képviselői 1961. március 28-április 26. között jártak Magyarországon, és ez a látogatás magyar szempontból értékelve pozitív és eredményes volt, ugyanis elindította a hivatalos politikai kapcsolatok rendezésének a folyamatát. 1963 áprilisában, még a kapcsolatok nagyköveti szintre emelése előtt, újabb francia parlamenti küldöttség járt Magyarországon, amelyet Dániel Mayer volt miniszter magánlátogatása követett. A két ország kapcsolatainak minőségi változását és a szakdiplomáciai munka sikerességét mutatja, hogy Párizsban kereskedelmi szerződést írtak alá (1961. május 18.), amelyet a kulturális csereprogram aláírása követett (1961. október 23.). Ezek a szerződések a két ország kapcsolatainak 1945 utáni történetében az első hivatalos megállapodásnak számítottak. 127 A változásokra már a francia fél is jobban odafigyelt, amit a francia külügyminisztériumban készített feljegyzés (1961. november 16.) is érzékeltet. Ebből megtudhatjuk, hogy ugyan a politikai kapcsolatok alakulását rossznak minősítették, amelyet kémkedési ügyek is tovább terheltek, de a gazdasági és főképpen a kulturális kapcsolatok változásait egyértelműen pozitív példaként hozták fel. A gazdasági kapcsolatokban a kereskedelmi egyensúlyhiány jelentette a fő nehézséget, de ebben Magyarország egyértelműen osztozott a többi kelet-közép-európai szatellit-állam sorsában. 128 Mindezeket együttvéve azonban a magyar-francia kapcsolatok a nemzetközi összefüggések, és a magyar belpolitikai élet konszolidációjának függvényében alakultak, vagyis azokat a magyar ügy határozta meg. Ezt mutatja az a beszélgetés is, amelyet 1962. január 27-én Radványi János, a protokoll osztály később emigrált főosztályvezetője folytatott a Boncour francia követ és felesége által adott MOL XIX-J-l-j-4/1945-65.3. d. DDF 1960 II. N° 267. (Budapest, 1960. december 10.), 732-734. GARADNAI, 2001.117. DDF 1961 II. N° 180. (Párizs, 1961. november 16.), 600-601. 43