Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai a „békés egymás mellett élés”-től az „enyhülés” kezdetéig, 1958–1962 / 23–49. o.

Közlemények normalizálási törekvésünk sikere érdekében olyan elvtelen külpolitikát kövessünk, amelyben szó nélkül elnéznénk a NATO országok háborús készülődését, sőt ezek állandó és éles leleplezését egyik fő feladatunknak tekintjük."

118 A magyar kormány a nemzetközi helyzet alakulását kedvezőnek ítélte, és ebből indult ki céljai megfogalmazásakor: „Ki kell törnünk az eddigi korlátok közül, amely abban nyilvánult meg, hogy kapcsolataink szinte kizárólag a barátaink, illetve baloldali beállítottságú elemek soraiból kerültek ki. A jövőben számítunk arra, hogy az adott nemzetközi helyzetet kihasználva az üzleti érdekeltséggel bíró jobboldali képviselők, gazdasági szakemberek, valamint diplomáciai vonalon a kapitalista országok diplomatái felé is erősebb kapcsolatot fognak kiépíteni. Ehhez nagyobb önképzés, nagyobb öntudat és lelkesedés kell."

119 A Párizsban szolgálatot teljesítő magyar diplomata, aki a valós helyzetet tisztábban látta, igyekezett lehűteni a budapesti ambíciókat. „Megítélésem szerint jelenleg csak igen szerény célkitűzéseket lehet magunk elé tűzni, ha reálisak akarunk maradni. Először is el kellene érni, hogy kapcsolatainkat olyan színvonalra emeljük, mint amelyek a többi népi demokratikus országokkal fennállnak. Meg kellene szüntetni azt, hogy a francia polgári sajtóban Magyarországról vagy rosszat, vagy semmit nem írnak. Mindezeket lassan, fokozatosan, céltudatos munkával lehet csak elérni." 120 Franciaország politikája Magyarországgal szemben 1959-ben kezdett változni, és először gazdasági és kulturális területen vált rugalmasabbá. A Budapesten megtartott francia könyvvásár (1959. október 24.-november 8.) iránt megmutatkozott átlagon felüli magyar figyelem és érdeklődés hívta fel a franciák figyelmét arra, hogy a magyarok számára Franciaország és a francia nyelv szimbolikus jelentőségű lehet, és a legalább negyvenezer látogató a franciák számára a magyar lakosság nyugat melletti tüntetését bizonyította.

121 Franciaország politikája Magyarországgal szemben nemcsak a kulturális, hanem a gazdasági kapcsolatokban is változott. Ennek szükségességét az egyébként nagyon ellenséges hangvételt megengedő Boncour követ is felismerte, és a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének kiemelt fontosságot tulajdonított.

122 Ez megegyezett a magyar elképzelésekkel, de ennek ellenére a két ország közötti hivatalos viszony 1960-1961 folyamán érdemben alig változott. A multilaterális diplomácia területén Franciaország minden nemzetközi fórumon Magyarországgal szemben foglalt állást.

123 A bilaterális kapcsolatok szintjén tovább mérgesítette a magyar-francia viszonyt, hogy a magyar kormány hivatalosan fogadta Ferhat Abbast, az algériai ideiglenes kormány elnökét, és ezt a francia külügyminisztérium igen rossz néven vette.

124 Ugyanakkor értékelte azt, hogy a többi szoci118 MOL XIX-J-l-j-002723/2/1958. 5. d. 739. 119 MOL XIX-J-l-j-002723/2/1958.5. d. 745. 120 MOL XIX-J-l-j-002723/4/1958. 5. d. 727. 121 DDF 1959 II. N° 217. (Budapest, 1959. november 9.), 533., illetve DIENER, 1990. 48-58. Francia részről a francia-magyar kulturális kapcsolatoknak és annak, hogy a Francia Intézetet Budapesten nem zárták be, nagy jelentőséget tulajdonítottak. Ez pl. Kutas Imre agrémentjének az elfogadásakor is nyomós érvként szolgált. A magyar rendszernek a kulturális kapcsolatok terén meglévő rugalmassága természetes módon növelte meg a francia diplomácia aktivitását. m DDF 1959 II. N° 172. (Budapest, 1959. október 2.), 421-422. 123 GARADNAI, 2001.116. 124 J. NAGY, 2001. 80-86. 42