Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai a „békés egymás mellett élés”-től az „enyhülés” kezdetéig, 1958–1962 / 23–49. o.

Garadnai Zoltán: Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai is udvariasak maradtak, vagyis kettősség alakult ki a hivatalos és a személyes megnyilatkozásokban. De Gaulle ugyanakkor az elsők között fogadta (1959. február 9.) a bolgár követet, aki a kapcsolatok (gazdasági és kulturális) fejlesztésének szükségességéről beszélt." Mindez elsősorban a francia kultúra iránti hagyományosan erős bolgár elkötelezettséggel magyarázható. A kereskedelmi kapcsolatok fejlődésnek indultak, de a francia-bolgár viszony első komoly változását a nagyköveti kapcsolatfelvétel (1963. december 17.) jelentette.

100 A magyar-francia viszony sajátosságai (1958-1962) A magyar külpolitika tevékenységét meghatározó új szovjet külpolitika elvi alapjait az 1956. október 30-i szovjet deklaráció fogalmazta meg. Ennek eredményeképpen a közvetlen függés a Szovjetuniótól fokozatosan átalakulhatott egyfajta korlátozott partneri státusszá, és így az egyes országok nemzeti érdekei (legalábbis elméletileg és a Szovjetunió biztonsági érdekei által megszabott keretek között) nagyobb hangsúlyt kaphattak. Ugyan a vitás kérdéseket a pártvezetők megvitatták, de kifelé mindig a szocialista országok egységét igyekezetek manifesztálni.

101 Kádár János a nemzetközi kapcsolatokban egyfajta kettős mércét alkalmazott.

102 A szocialista relációban az egység demonstrálása mellett a kölcsönös egyeztetést tartotta fontosnak, miközben a nyugati országok felé: az együttműködni, de egyben a magyar érdekeknek és a szocialista tábor céljainak megfelelően kihasználni azokat pragmatikus elve érvényesült.

103 A magyar első titkár az új magyar külpolitikai irányvonalat a kommunista és munkáspártok 1957. novemberi moszkvai értekezletén ismertette: „a magyar munkásosztály és a nemzetközi munkásosztály érdeke az nem két különböző dolog, hanem azonos [...], mi a nemzetközi munkásosztálynak csak akkor tudunk segíteni, ha figyelembe vesszük a magyarországi sajátosságokat és a magyar munkásosztály pozícióit."

104 Magyarország és Franciaország viszonya sajátos és ellentmondásos kapcsolatrendszerként értékelhető,

105

amelyet a történelmi múltból fakadó sérelmek mellett az 1956-os magyar forradalom leverése, és az azt követő események is terheltek. Az elszigeteltség mértékét mutatja azonban, hogy magyar részről már azt is sikernek könyvelték el, hogy Kutas Imre ideiglenes ügyvivő 1958 januárjában - René Coty elnök újévi fogadásán - váratlanul néhány szót válthatott Pineau francia külügyminiszterrel. A francia politikus a magyar diplomatának kijelentette: „a diplomáciához nemcsak harmónia, hanem türelem is szükséges";

106

és a jelentésében AMAE Europe-Bulgarie, Carton 2284. Note. Relations politiques de la Francé avec la Bulgarie depuis la fin du 2

em conflit mondial. SCHREIBER, 2000. 37., AMAE Europe-Hongrie, Carton 1753. Note. Probléme de l'élévation des législations au rang d'ambassade. BÉKÉS, 1998. 20., illetve BÉKÉS, 2004. 237-256. FÜLÖP-SÍPOS, 1998. 429^41. A könyv jól érzékelteti a korabeli magyar diplomácia lehetőségeit és határait. SÍPOS, 1996. 29-30. BÉKÉS, 1998.19-20. GARADNAI, 2001.112-113., illetve FEJÉRDY, 2004. 61-72. MOL XIX-J-l-j-00724/1958.8. d. 39