Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Franciaország és Kelet-Európa kapcsolatai a „békés egymás mellett élés”-től az „enyhülés” kezdetéig, 1958–1962 / 23–49. o.
Közlemények A román bel- és külpolitikai változások okait a francia nagykövet az alábbiakban foglalta össze. 1. A román kormány politikai-diplomáciai hozzáállása Franciaországhoz nagyon jó. 2. A kormánynak ugyanakkor figyelembe kell venni a lakosság nyugati nyitási vágyát, és azt, hogy a szovjet politika elégedetlenségét nem szabad kiváltania, vagyis egy nagyon szűk mozgástérrel rendelkezik. 3. Románia szenvedett a növekedés iránti vágy és a valós lehetőségek közötti ellentmondástól, amelyet a túlzott nacionalizmussal próbáltak ellensúlyozni. 77 A francia-román kapcsolatok kedvező alakulását tovább segítette Maurice Bokanowski francia ipari miniszter bukaresti (1962. július 20-23.) látogatása. Románia ekkorra már a szocialista országok irányába kifejtett francia kereskedelmi forgalomban a második helyet foglalta el, 78 és francia részről egyre nagyobb jelentőséget kezdtek tulajdonítani a romániai iparosításban rejlő francia ipari lehetőségeknek. 79 A román gazdaságot ugyanakkor gyengének és fejletlennek tartották, és a románok tömbön belüli fokozatos függetlenedési politikáját a gazdasági fejlesztés szükségességével is magyarázták. 80 A franciák észrevették azt is, hogy a románok 1939 óta ezt az utat tekintik az első magas rangú francia kormánytisztviselő látogatásának, amely egyértelmű politikai üzenetet hordozott magában, bár a látogatás során a felek mindvégig a gazdasági kérdések megvitatására koncentráltak. 81 A franciák figyelmét nem kerülte el az sem, hogy a nyugati országok (NagyBritannia, Egyesült Államok) és a keleti blokkba tartozó diplomaták egyaránt féltékenyen kezdték figyelni a térségben újra meginduló francia kezdeményezést, 82 vagyis egy várható rivalizálás lehetősége szinte azonnal felmerült bennük. A keleti országok közül az első magas színtű diplomáciai kapcsolatfelvételt is a románok tudták megtenni, és ezzel még a franciák hagyományos térségbeli szövetségesét, a lengyeleket is megelőzték. A diplomáciai kapcsolatok nagyköveti szintre emelésével 83 (1963. december 17.) a kétoldalú kapcsolatok új szakasza kezdődött el. Románia helyzetét és a francia-román kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit elemezte Pierre Bouffana's nagykövet a rapport de fin de mzsszonjában 84 (1964. május 11.), és az 1960-1964 közötti változásokat egyértelműen a deszatellizáció és az orosztalanítás kifejezéseivel jellemezte, de a gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztési lehetőségeinek hangsúlyozása mellett a román nacionalizmus megerősödését már majdnem sovinizmusnak minősítette, amelyben nemzeti kisebbrendűségi érzést vélt felfedezni. 85 Jugoszlávia esetében a francia-szerb szövetség hagyományai voltak elsődlegesek, és ez a francia-román viszonyhoz hasonlóvá tette a délszlávok felé megnyil77 DDF 1962. II. N° 19.(Bukarest, 1962. július 17.), 68. 78 DDF 1962. II. N° 26.(Bukarest, 1962. július 23.), 92. 79 DDF 1962. II. N° 26.(Bukarest, 1962. július 23.), 92. 80 DDF 1962. II. N° 58. (Bukarest, 1962. augusztus 27.), 151-152. 81 DDF 1962. II. N° 26. (Bukarest, 1962. július 23.), 93. 82 DDF 1962. II. N° 26. (Bukarest, 1962. július 23.), 94. 83 GARADNAI, 2003: 139-140., illetve AMAE Europe-Hongrie, Carton 1753. Note Probléme de l'élévation des légations au rang d'ambassade. 84 A nagykövetek minden esetben (jelenleg is bevett gyakorlat) egy részletes, több tíz oldalas beszámolóban foglalják össze a fogadó országban végzett nagyköveti működésük tapasztalatait. Ezek az összefoglalók kitűnő kiindulási alapot jelentenek egy-egy ország értékeléséhez. 85 CADN Moscou, Série B. Carton 171. Roumanie. N° 334/Eu. Rapport de fin de mission. 36