Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Krisch András: Adalékok a franciák magyarországi jelenlétéhez. A francia megszállás Ruszton 1809-ben / 13–22. o.

Közlemények lőt loptak a helyi asszonyoktól és polgároktól.

42 Bár a francia hatóságok igyekeztek az ilyen eseteket megakadályozni és a legnagyobb fegyelmet tartani, kisebb lopások mindezek ellenére történtek. Az utolsó rekvirálások egyike volt a következő érdekes, mondhatni a kényelemről szóló eset:

43 A 2. karabineri ezred Berekheim nevű, Okán

44 állomásozó kapitánya november 7-én azt a feladatot kapta, hogy Ruszton szénát és szalmát rekviráljon, majd azt Bruckba szállítsa. A kapitány azonban úgy gondolta, hogy emiatt neki nem kell a csapatokkal megjelennie a városban, inkább még aznap kihívott valakit Rusztról Okába, hogy a részleteket megbeszélhesse vele. Mindez valószínűleg már a közelgő kivonulás és béke jegyében történt. A már említett chasseur ezredtörzs október 24-én hagyta el a várost, de - nehogy nyugtuk legyen a polgároknak - már ezen a napon megérkezett egy orvos, aki közölte, hogy több csoportban összesen 500 beteg érkezik a kórházba, akiket néhány napig ápolnak, majd ezt követően továbbszállítanak Sopronba. Ruszt megtette a szükséges intézkedéseket, segítséget kért a megyétől megfelelő szállítóeszközök beszerzéséhez. Ez volt az utolsó, közvetlenül a francia megszállást érintő jegyzőkönyvi bejegyzés,

45 hiszen a franciáknak a Schönbrunnban megkötött béke szerint november 20-ig el kellett hagyniuk az országot, amit meg is tettek. Az egymást követő francia háborúk, illetve az ezekhez kapcsolódó kiadások felborították az államkassza egyensúlyát. A kormányzat már a 19. század elejétől a bankócédulák egyre nagyobb mennyiségű nyomtatásához folyamodott. A papírpénz mellett érvényben maradt az ércpénz is, de míg 1798-ban a kétfajta pénzt még egy az egyben váltották, 1810-ben 100 ezüstforintnak hivatalosan már 550 bankóforint felelt meg, ugyanakkor 1811-re az arany- és ezüstpénz szinte teljesen kiszivárgott az országból. Az is növelte az inflációt, hogy a schönbrunni békében Napóleonnak átengedett területekről kitiltott papírpénz a franciák által hamisított bankjegyekkel együtt visszaözönlött az országba. A pénzügyi stabilizációt az 181 l-es pátenstől várták, amely a pénz értékét egyötödére csökkentette. A devalváció mégsem érte el a célját, az inflációt csak a bécsi kongresszust követő időszakban sikerült megállítani.

46 Nemcsak az államkassza, hanem a városi pénztár egyensúlya is felborult, és azt a jelentős kiadások és az ebből következő hitelfelvételek miatt még öt évvel a megszállás után sem sikerült stabilizálni. A franciák féléves ruszti tartózkodása a város minden társadalmi rétegét és mindkét egyházát (evangélikus, katolikus) érintette gazdaságilag, hiszen a költségekhez, illetve a franciák által kivetett hadiadóhoz valamilyen formában mindenki hozzájárult.

47 A város összesítette a háborúval kapcsolatos költségeit: a kimutatás szerint a városnak 38.873,22 Ft háborús kiadása volt.

48 November 22-én a megye elkezdte összeírni azt, hogy a franciák milyen élelmiszereket kaptak, illetve hogy ottlétük milyen egyéb költséggel járt és mennyi kárt 42 R. A. (E) Protocoll. Október 16. 43 R. A. I 88 Fasc. 296. Anni 1809. 44 Ma: Oggau (A). 45 R. A. (E) Protocoll. November 2. 46 BENDA, 1980. 466-469. 47 R. A. (H) Militaria. Extract aus dem Anschlagbuch über die Kriegskosten der königlichen Freistadt Rust Pro Anno 1809. 24. d. 48 R. A. (H) Militaria. Rechnung über die Kriegskosten de Anno 1809 geführet von einem Josepf Pürzel. 24. d. 20