Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Krisch András: Adalékok a franciák magyarországi jelenlétéhez. A francia megszállás Ruszton 1809-ben / 13–22. o.

Krisch András: Adalékok a franciák magyarországi jelenlétéhez okozott. Ezeket az adatokat két nyomtatott táblázatban összesítették. Az elsőbe kerültek azok a termékek, amelyeket a város a francia megszállás első pillanatától az utolsóig nyugta ellenében a franciáknak átadott - ezeket a nyugta száma és a dátum alapján tüntették fel. A másik táblázatba kerültek azok a termékek, amelyekről a franciák nem adtak nyugtát. Idekerültek azok az élelmiszerek is, amelyet a lakosság Ruszt megsegítésére szállított - ezek esetében a nyugtát a megyei hadbiztosnak vagy a helyi bírónak kellett ellenjegyeznie. Fel kellett jegyezni azt is, hogy ki adott utasítást a szállításra, nem kellett viszont feltüntetni azokat az eseteket, amelyekben a soproni vagy kismartoni megyei raktárba szállítottak, mert ezekről az Állandó Bizottság már tudott. Minden nyugta sorszámot kapott, a felügyelő vagy a bíró ellenjegyezte azt, majd az eredeti példányokat a tabellákhoz csatolva Sopronba küldték, ahová a francia kártérítés összegei is kerültek.

49 Ezek közül az összesített listák közül a Rusztra vonatkozóak nem maradtak fenn. A franciák kivonulása után az élet lassan kezdett visszatérni a normális kerékvágásba. Ezt jelzi a helytartótanács értesítette is arról, hogy a gimnáziumokban és akadémiákon november elején megkezdődik az oktatás. Azoknak a sebészeknek és orvosoknak, akik addig a hadikórházakban dolgoztak, lovas szekeret bocsátottak a rendelkezésükre, hogy vissza tudjanak térni az eredeti kórházállomásukra. Ugyancsak a béke közeledtét jelezte az az utasítás, amely szerint a lovas Freicorpsok lovait árverezésen kell értékesíteni. Hamarosan megkezdődött a hajsza az osztrák-magyar dezertőrök után. Az átállás a háborús időszakról a békésre nem volt könnyű. Ennek egyik momentuma volt, hogy az ország több területén elpusztult a szarvasmarha-állomány jelentős része - egyrészt a gulyások kis száma, másrészt az állatok ide-odahajtása miatt. Sok tetem hevert temetetlenül a szántókon és a réteken, ezek bomlása komolyan veszélyeztetette az emberek egészségét. A ruszti magisztrátus ezért utasította a lakosságot, hogy a betegség miatt mindenki „szorgalmasabban" figyelje egészségét.

M Ruszt a megszállás után - mint a franciák által megszállt térség minden települése - pénzügyi nehézségekkel küzdött. Ennek felszámolása több évet vett igénybe, de ehhez legalább háborús pusztítás nem társult. Ráadásul a várost szerencsés földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően - közel a megyeszékhelyhez, Sopronhoz, illetve távol a hadjárat fő felvonulási területeitől - a jelentősebb katonai átvonulások elkerülték. Komolyabb megszállókról is csak két esetben tudunk: a 7. dragonyos ezred és a 16. chasseur ezred egy-egy egységéről. így a békés időszak beköszönte lehetővé tette, hogy a franciajárás emléke egy-két generációval később már csak az emberek emlékezetében éljen. R. A. I 88 Fasc. 296. Anni 1809. R. A. (E) Proiocoll. November 23. 21