Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.
A levéltári kiadványok helye és szerepe a történettudományi kutatásokban részletes áttekintést adó, szép kiállítású levéltár-ismertetők megjelentetése is. 118 Kutatói szempontból nagyon jelentős kezdeményezésnek bizonyult a levéltári kalauzok és a levéltár-ismertetők megjelentetése még akkor is, ha nem mindenben feleltek meg a levéltári klientélia reális igényeinek. Különösen szembeötlő az a módszertani bizonytalanság, amely mind a magyar levéltárak egészéről, mind az egyes levéltárakról készült kalauzok belső felépítésének, tartalmának kérdésében mutatkozott meg. A bizonytalanságra jellemző, hogy egyes levéltár-ismertetőkben az irategyüttesek leírását nem egészíti ki szakirodalmi tájékoztató, másutt viszont a bőséges bibliográfiai eligazítás ellenére éppen az iratokról nem kapunk szinte semmi érdemi tájékoztatást. Ennek kapcsán ismételten szükséges leszögezni, hogy a levéltár-ismertetők elsődleges funkciója a levéltári anyagban való tájékozódást biztosító olyan információszolgáltatás, amelynek két egyenértékű alkotó eleme az iratanyag rövid, informatív leírása és a szakirodalmi tájékoztató. A levéltár-ismertető szakirodalmi tájékoztatójának tartalma a nemzetközi levéltári gyakorlat szerint az ismertetett levéltári irategyüttes segédletekkel való ellátottságára, a közzé te ttségére és az iratképzők hivataltörténetére vonatkozó könyvészeti adatokból tevődik össze. A tárgyalt időszakban megjelent levéltár-ismertetők közül ennek a követelménynek - igaz csak részben - talán egyedül Budapest Főváros Levéltárának ismertetője felelt meg. 119 Ennek kapcsán felvetődik egy jövőt illető elvi kérdés. Van-e egyáltalán értelme a jövőben a fenti elveknek megfelelő levéltári kalauzt készíteni, amikor a magyar történeti bibliográfia az Országos Levéltárról már elkészült, a megyei levéltárakról pedig a munkában lévő kötetek éppen lényegében a levéltári kalauzokra érvényes nemzetközi mintát követik, mégpedig levéltárosok aktív közreműködésével? Másfelől a levéltári kalauzok idegen nyelvű kiadása esetén mindenképpen törekedni kell az igényes fordításra, az idegen nyelvű szakterminológia használatára. 120 Kis levéltárak számára ideális megoldás lehet levéltár-ismertető és fondjegyzék egy kiadványba foglalása, amit a városi levéltárak alkalmaztak. 121 Kiváltképpen örvendetes a nemzetközi együttműködéssel készülő segédletek megjelenése. Ennek az utóbbi időben jó példája Szatmár vármegye Magyarország és Románia között megosztott (részben Nyíregyházán, részben Kolozsváron és Szatmárnémetiben őrzött) archívumának egységes bemutatása. 122 A MOL segédleteit mindinkább elektronikus adathordozón, tervszerűen teszi közzé. 123 Az ilyen típusú kiadványok közzétételének megoszlása rendkívül egyenetlen a levéltárak között, ami arra utal, hogy a segédletek szerepe az intézmények ki118 A levéltár-ismertetők készítését övező módszertani bizonytalanságokról 1. RESS, 2002. 39-47. 119 BLAZOVICH-MÜLLER, 1996.; LAKOS János, 1996.; BALOGH-KUJBUSNÉ MECSEI-NAGY, 1999.; 119 KENYERES-SIPOS, 1998. ' 2 « BLAZOVICH-MÜLLER, 1996.; Vö. RESS, 1996. 47-50. 121 BANA-BORBÉLY-LENGYEL-MORVAI, 1999.; CSURGAI HORVÁTH-KOVÁCS-TAKÁCS, 2002.; Tatabánya Megyei Jogú Város Levéltára, 1992-2002. Ismertető. Tatabánya, 2002. 122 KISS-SERDAN-HENZSEL, 2000. 123 Illésy-patika. Családtörténeti adatbázis. CD-ROM. MOL-Arcanum, Bp., 1998.; VISSI-TROSTOVSZKYTUZA-H. NÉMETH-KIS, 2003.; RÁCZ, 2001.; H. NÉMETH, 2003.; SoÓS, 2001.; NÉMETHNÉ VÁGYI, 2003. 27
