Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Munkabizottsági beszámoló adói tevékenységében változatlanul tisztázatlan. A mennyiséget és sokrétűséget tekintve egyaránt gazdag kiadvány-tevékenységet folytató levéltárak között is nem egy olyan akad, amelynek kínálatában szoros értelemben vett segédlet csak mutatóban van vagy egyáltalán nem fordul elő. Hiányzik bármiféle szakmai közmegegyezés arról, hogy adott típusú levéltárnak milyen kiadott segédletekkel „illik" rendelkeznie. A megjelent segédletek csak néhány levéltár esetében képeznek olyan sorozatot, ami átgondolt, és évek munkájával következetesen végrehajtott intézményi koncepciót tükröz.

124 Az informatika által teremtett lehetőségek egyrészt új távlatokat nyitnak mind maguknak a segédleteknek az előállítása, mind a belőlük készülő kiadványok előkészítése terén. Ugyanakkor egyelőre meglehetős bizonytalanság uralkodik abban a tekintetben, hogy mindebből mit milyen formában érdemes közreadni; az iratanyag feltárásában és a kutatói tájékoztatásban milyen szerepet játszhat a levéltár honlapja, illetve a segédletek kiadása elektronikus adathordozón vagy hagyományosan, papír alapon. Az alábbiakban kiemelünk néhány olyan problémát, amely nézetünk szerint meghatározónak ígérkezik a következő évek segédletkiadási gyakorlatát illetően. A levéltárak mindeddig zömmel az anyag levéltári tagolásához igazodó, a feltárás logikai rendjét illetően felülről lefelé (a fondszinttől a tételszintig) haladó, a hangsúlyt elsősorban a kontextus-információkra (a fondképző története, funkciói, felépítése, iratkezelési rendszere és mindennek a ránk hagyományozódott iratanyagban történő lecsapódása) helyező segédleteket publikáltak. A tárgyi-tematikai megközelítés ezen elsődleges rendezőelvekhez igazodva, ennek alárendelten érvényesülhetett. Napjainkban megérett az idő a segédletek „új generációjának" megjelenésére, amelyek a levéltári egységek (fondok, állagok) határain átnyúlva egyedi tárgyakra (személyek, embercsoportok, helyek, időszakok stb.), valamint ezekből képzett tematikus kategóriákra vonatkozó adatok elérését támogatják a legkisebb rendezési egységek (ügyiratok vagy egyes dokumentumok) szintjén. Az „új generációs" segédlet adekvát „létezési módja" a számítógépes adatbázis, ami a nyilvántartás és a keresés hagyományos segédletekkel el nem érhető rugalmasságát és hatékonyságát biztosítja. („Hagyományos" alatt értjük ebből a szempontból nem csak a papír alapú, hanem a számítógépen szöveg vagy egyszerű táblázat formátumban hozzáférhető segédleteket is.) Az adatbázis természetesen a levéltári egységek szerint tagolódó „hagyományos" segédletek pótlására is alkalmas, azaz egy-egy levéltári egységhez tartozó mutató, lajstrom, iratjegyzék éppúgy előállítható belőle, mint indokolt esetben, proveniencia-alapú vagy tematikus nyomtatott segédlet alapanyaga. A segédletkészítés ilyen irányba terelését elsősorban az informatika levéltári alkalmazása tűzi napirendre. Ugyanakkor teljes összhangban van a történeti kutatás új igényeivel (amelynek legkülönbö124 Ilyen tekintetben a Bács-Kiskun Megyei Levéltár, a Csongrád Megyei Levéltár, a Heves Megyei Levéltár, valamint a Hadtörténelmi Levéltár és a Politikatörténeti Intézet Levéltára segédletsorozatai emelhetők ki. Az egyetemi és főiskolai levéltárakról megjelent repertóriumok sora ugyancsak szervezett munkacsoport egységes elgondolás jegyében folyó tevékenységét mutatja. 28