Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Munkabizottsági beszámoló kihasználni a közgyűjteményeket, ezeken belül elsődlegesen a levéltárakat. Ab­ban viszont nem lehetünk biztosak, hogy a közgyűjtemények jól kihasználták-e a honismereti tevékenység különféle színtereit: a kiadványok és rendezvények érdekérvényesítő funkcióit. Ha ezt megteszik, azzal természetesen nem csak ők nyerhetnek, hanem maga a honismereti mozgalom is. A rendszerváltozást követő évek könyv termésének döntő többségét az ön­kormányzatok finanszírozták, az esetek többségében azonban a Millenniumi Kormánybiztosság, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vagy éppen a megyei önkormányzatok segítségével. A Száz magyar falu könyvesháza című soro­zatnak száz magyarországi település köszönhet egy-egy - tegyük hozzá, nem egyenletes színvonalú - kismonográfiát, amelyek tudományos ismeretterjesztő stílusban készültek el. Az évfordulós aktualitás mellett döntőbb szempontnak tekinthetjük, hogy kedvezőbbek volt a pályázati lehetőségek, főleg azok pénzügyi kondíciói. E kötetek jórészt levéltári kutatások eredményeként születtek meg, jobbára levéltárosok tollából. Gyakorta emlegetik a fejlődés egyik állomásának a CEBA Kiadó által megjelentetett megyei kézikönyveket. Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a szerkesztési koncepció hiánya, a szükséges lektorok mellő­zése okán e kötetek némelyikét fenntartással kell kezelnünk. A hivatalos millenniumi években szinte alig jelent meg olyan megyei történeti munka, amely ne kapcsolódott volna erősen a megyei levéltárakhoz. Szinte vala­mennyi levéltár mellett létrejött egy olyan alkotógárda, amelynek tagjai aktív levéltárhasználók (muzeológusok, könyvtárosok, tanárok, papok). E kötetek tar­talmi vonatkozásban jelentős mértékű színvonalbeli eltérést tükröznek. A helytör­téneti kutatók számára már a korai források, és itt csupán a 18-19. századi doku­mentumokra gondolunk, nagy kihívást jelentenek. Ennek oka a feltártság töredékessége, a latin, a német nyelv és akár a magyar paleográfia ismeretének hiánya. Persze a forráshiány is súlyos akadályokat gördíthet a kutatók elé. Mások mellett például Komárom megye iratanyagának jelentős része Trianon következ­tében a határon túl rekedt. 117 Komoly gátló körülmény az alapkutatások hiánya is. 4. Levéltári segédletek Az utóbbi tizenöt évben bizonyos értelemben joggal beszélhetünk a levéltári se­gédletek kiadásának fellendüléséről. Míg korábban középszintű segédletek rend­szeres publikálása csak a MOL-ra volt jellemző, az 1980-as évek vége óta szép számú repertórium, és egyéb közép- vagy még mélyebb szintű segédlet jelent meg az önkormányzati levéltárak, a szaklevéltárak és az egyházi levéltárak anya­gáról, zömmel az intézmények saját kiadásában. (A segédletek gyarapodása kü­lönösen szembeötlő az 1990-es évek második felétől, amióta az NKA Levéltári Szakkollégiumának pályázatai kifejezetten ösztönzik az ilyen irányú munkát.) Immár rendszeresnek mondható az intézményről és az iratanyagról egyaránt 117 HORVÁTH, 2003.70. 26

Next

/
Thumbnails
Contents