Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

A levéltári kiadványok helye és szerepe a történettudományi kutatásokban téneti munkák, amelyeket jobbára a lelkes helyi pedagógusok, ügyvédek és egy­kori jegyzők készítettek el, esetenként több évtizedes kutatómunkájuk zárásaként. Baranyai kezdeményezés volt a községi krónikaírói mozgalom: a megyei ta­nács elnöke 1971. évi utasítására indult útjára e tevékenység. 1972-től a rendszer­váltásig tulajdonképpen kötelező jelleggel készültek az egyes falvakról szóló év­könyvek, amelyek közel száz iratfolyóméter helyet foglalnak el a Baranya Megyei Levéltárban. Egy másik baranyai kezdeményezést is számon tartanak, mégpedig a községtörténeti lexikon tervét: előkészületei az 1970-es években indultak meg. Ennek során több tízezer tematikus cédula készült el, de - hasonlóan Vas megyé­hez - ezt sem adták ki. 112 A Fejér Megyei Levéltár 1979-ben indította útjára azt a vállalkozását - a Fejér megyei történeti évkönyv című sorozatban -, amelyben köz­ségtörténeti kismonográfiákat adtak közre. Több kísérletet tettek Győr-Moson­Sopron megyében a várostörténeti monográfiák megjelentetése érdekében, de mégsem értek el kellő eredményt, a monográfiák száma alig haladta meg a tí­zet. 113 Legnagyobb eredményként néhány fontos forrásközlést említhetünk (Győr városi jegyzőkönyvek, Sopron város történeti forrásai). 114 Tolna megye kapcsán mindenképp meg kell említeni az előzmények sorában a Tolna megye történetének olvasókönyvét, amely 1978-1983 között a megyei levéltár gondozásában jelent meg, három kötetben. Egyébként e megyében szintén az 1960-as, 1970-es években len­dült fel a honismereti mozgalom. 115 Az 1960-as esztendőkben a zalai közgyűjte­mények összefogásának eredményeként született meg a Göcseji Helikon. A tudo­mányos igényű helytörténeti kutatás másik színterét pedig a zalaegerszegi levéltár által 1974 óta kiadott Zalai Gyűjtemény adta, illetve adja. 116 A rendszerváltást követő, a helyi identitást kereső légkör jótékonyan hatott a településtörténeti művek megjelenésére. Az önkormányzatiság, a helyi közigaz­gatás autonómiájának újjászületése együtt járt azzal, hogy fontossá váltak a ha­gyományok és a történelmi múlt. A községi szimbólumok, címerek és zászlók mellett egyre-másra jelentek meg a településtörténeti munkák. Az identitáskereső törekvéseket különösen erősítették a millenniumi és millecentenáriumi ünnepsé­gek. Az 1970-es évektől látványosan fejlődő honismereti mozgalomnak (is) kö­szönhetően folytatott kutatások az 1990-es évtizedre értek be. Ebben nyilván köz­rejátszott az a körülmény, hogy a megyei levéltárak akkor még fiatal munkatársai is bekapcsolódtak - új módszereket és forrástípusokat keresve - a magyarországi társadalomtörténet-írást megújító Rendi társadalom - polgári társadalom című kon­ferenciasorozatba, illetve a Hajnal István Kör munkájába. Az elmúlt egy-másfél évtizedben bekövetkező változások módosították a hon­ismereti tevékenység motivációit is. A honismereti mozgalom eddig igyekezett 12 MÁRFI, 2003. 5-6.; BENCZIK, 2003.115. '3 HORVÁTH, 2003.34-38. 14 HORVÁTH, 2003.34-35. 15 ARADI, 2003.99. 16 KISS, 2003.149. 25

Next

/
Thumbnails
Contents