Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - IRODALOM - Soós István: Kulcsár Krisztina: II. József császár utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban, 1768–1773. Bp., 2004. (Doktori mestermunkák) / 221–230. o.
Irodalom lett, amikor a latinból fordított részek, sőt, a Veszély Károly kiadása nyomán közölt székelyföldi rendtartások is modern helyesírással szerepelnek a kötetben. Ráadásul a régies helyesírású részeket a szerkesztő szögletes zárójelekkel próbálta értelmezni, aminek ilyen alig olvasható részek lettek az eredményei: „giüllienek [gyűljenek] ualameli [valamely] haszhosz [házhoz]" (107.). Nem lett volna egyszerűbb így: „gyűljenek valamely házhoz"? Az apparátus hiányosságaival szemben azonban csak dicsérőleg szólhatok a fordításokról, amelyek részben Domokos Pál Péter és Varga Imre régebbi munkáinak újraközlései, nagyobb részük azonban Rosdy Pálnak e kötet számára készült munkája. Ezek a fordítások olvasmányosak, érthetőek és főként egyházi szempontból is pontosak. Itt például a reverendissimus katolikus módon „főtisztelendő" és nem „nagytiszteletű", és a fordító bátran használt olyan régi magyar kifejezéseket is, mint például az „egyházfi" (a latin aedituus megfelelőjeként). A jó fordításoknak is köszönhető, hogy a kötetben olvasható egyházlátogatási jegyzőkönyvek soraiból fényképszerűén jelennek meg előttünk egyes falvak, templomépületek és személyek, papi, lelkipásztori arcélek. A még sok spontaneitást tartalmazó korai jegyzőkönyvek néhol kifejezetten szórakoztató olvasmányok, például ahol a Zala megyei templomok egész sorában lógó szalonnákról értesülünk (amelyekből egy helyütt a vizitátor elvitt egyet), vagy arról az öreg plébánosról, aki már „kiaggott az bínből". Reméljük, hogy ez a kötet valóban megtalálja a helyét az olvasók felé és az oktatásban, továbbá hogy az általa keltett érdeklődés nyomán is folytatódjék múltunk eme fontos forráscsoportjának földolgozása. Koltai András KULCSÁR KRISZTINA II. JÓZSEF CSÁSZÁR UTAZÁSAI MAGYARORSZÁGON, ERDÉLYBEN, SZLAVÓNIÁBAN ÉS A TEMESI BÁNSÁGBAN. 1768-1773. Bp., Gondolat-Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 580 p. „Alig telt el olyan nyár, amikor [II.] József nem utazott. Nem keresett fel külországokat, így főleg saját tartományaiban tett utakat [...] Ezen utazások alkalmával éjjel-nappal, bármilyen időben, jó és rossz utakon ugyanolyan kitartással haladt. Nem igen törődött azzal, vajon egy városban vagy a legszegényebb faluban szálle meg éjszakára, vagy egész éjszaka utaznia kellett; hogy sokat vagy keveset, meleget vagy hideget, vagy egyáltalán semmit se evett; mindenesetre és a legnagyobb szükségben mindig akadt valami [ennivaló] kíséretének kocsijában. Mivel az államügyeket ezen utak alkalmával sem engedte ki a kezéből, ezért mindig tartott maga mellett egy-két kabinettitkárt. [...] Ifjú éveiben kíséretként vitt magával néhány lovagot, különösen midőn országainak határain belül utazott. Ez a kíséret azonban évről-évre kisebb lett; s [életének] vége felé csak néhány generálisát vette maga mellé, vagy egyáltalán nem vitt magával senkit. Mindenütt tüzetesen tanulmányozta a tartományok állapotát, a közintézményeket; elbeszélgetett 221