Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - IRODALOM - Soós István: Kulcsár Krisztina: II. József császár utazásai Magyarországon, Erdélyben, Szlavóniában és a Temesi Bánságban, 1768–1773. Bp., 2004. (Doktori mestermunkák) / 221–230. o.

Irodalom lett, amikor a latinból fordított részek, sőt, a Veszély Károly kiadása nyomán kö­zölt székelyföldi rendtartások is modern helyesírással szerepelnek a kötetben. Ráadásul a régies helyesírású részeket a szerkesztő szögletes zárójelekkel próbál­ta értelmezni, aminek ilyen alig olvasható részek lettek az eredményei: „giüllie­nek [gyűljenek] ualameli [valamely] haszhosz [házhoz]" (107.). Nem lett volna egyszerűbb így: „gyűljenek valamely házhoz"? Az apparátus hiányosságaival szemben azonban csak dicsérőleg szólhatok a fordításokról, amelyek részben Domokos Pál Péter és Varga Imre régebbi munká­inak újraközlései, nagyobb részük azonban Rosdy Pálnak e kötet számára készült munkája. Ezek a fordítások olvasmányosak, érthetőek és főként egyházi szem­pontból is pontosak. Itt például a reverendissimus katolikus módon „főtisztelendő" és nem „nagytiszteletű", és a fordító bátran használt olyan régi magyar kifejezé­seket is, mint például az „egyházfi" (a latin aedituus megfelelőjeként). A jó fordításoknak is köszönhető, hogy a kötetben olvasható egyházlátogatási jegyzőkönyvek soraiból fényképszerűén jelennek meg előttünk egyes falvak, templomépületek és személyek, papi, lelkipásztori arcélek. A még sok spontanei­tást tartalmazó korai jegyzőkönyvek néhol kifejezetten szórakoztató olvasmá­nyok, például ahol a Zala megyei templomok egész sorában lógó szalonnákról értesülünk (amelyekből egy helyütt a vizitátor elvitt egyet), vagy arról az öreg plébánosról, aki már „kiaggott az bínből". Reméljük, hogy ez a kötet valóban megtalálja a helyét az olvasók felé és az oktatásban, továbbá hogy az általa keltett érdeklődés nyomán is folytatódjék múltunk eme fontos forráscsoportjának föl­dolgozása. Koltai András KULCSÁR KRISZTINA II. JÓZSEF CSÁSZÁR UTAZÁSAI MAGYARORSZÁGON, ER­DÉLYBEN, SZLAVÓNIÁBAN ÉS A TEMESI BÁNSÁGBAN. 1768-1773. Bp., Gondolat-Magyar Országos Levéltár, 2004. (Doktori mestermunkák) 580 p. „Alig telt el olyan nyár, amikor [II.] József nem utazott. Nem keresett fel külor­szágokat, így főleg saját tartományaiban tett utakat [...] Ezen utazások alkalmával éjjel-nappal, bármilyen időben, jó és rossz utakon ugyanolyan kitartással haladt. Nem igen törődött azzal, vajon egy városban vagy a legszegényebb faluban száll­e meg éjszakára, vagy egész éjszaka utaznia kellett; hogy sokat vagy keveset, meleget vagy hideget, vagy egyáltalán semmit se evett; mindenesetre és a legna­gyobb szükségben mindig akadt valami [ennivaló] kíséretének kocsijában. Mivel az államügyeket ezen utak alkalmával sem engedte ki a kezéből, ezért mindig tartott maga mellett egy-két kabinettitkárt. [...] Ifjú éveiben kíséretként vitt ma­gával néhány lovagot, különösen midőn országainak határain belül utazott. Ez a kíséret azonban évről-évre kisebb lett; s [életének] vége felé csak néhány generáli­sát vette maga mellé, vagy egyáltalán nem vitt magával senkit. Mindenütt tüzete­sen tanulmányozta a tartományok állapotát, a közintézményeket; elbeszélgetett 221

Next

/
Thumbnails
Contents