Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Soós László: Hatvany Lajos egy meg nem jelent könyvének bevezetése / 203–212. o.

Soós László: Hatvány Lajos egy meg nem jelent könyvének Bevezetése Közvetlenül az összeomlás előtt nyílik a „Pesti Napló"

14 szerkesztőségének ajtaja. Épp a közelgő nagy átalakulás kérdéseiről írtam a magam szellemében való vezércikket, midőn szobámba lép egy magas, szikár, erős pofacsontú, szláv jellegű úriember. Bemutatkozik: Hodzsa Milán.

15 Minek köszönhetem a szerencsét? Hodzsa azt kérdi tőlem, tudom-e, hogy most mi következik? Felelem neki: a központi hatalmak összeomlása, értsd Vilmos császár

16 és Tisza

17 kormányzási rendszerének megtörése és e félig-meddig hűbéri világgal szemben Wilson alapján tiszta polgári berendezkedés. Ezen az alapon vagyok antantpárti. Hodzsa meghallgatja beszédemet, és azt kérdi: hogyan képzelem Közép-Európa térképét? Wilson alapján, felelem neki; az országhatárok változatlanok maradnak. Ha a monarchia szét is bomlik, ez csak annyit jelent, hogy az osztrák provinciák nemzetekké lesznek. És Magyarország, - faggat tovább a vendégem - ? Tudom, hogy Horvátország el fog tőlünk szakadni. Lehet az is, hogy az utódállamok a győzelem első mámorában el akarják majd tolni a határokat, de azt nem tartom lehetőnek, hogy a békekonferencia, melyet Wilson diktátuma vezet, jóváhagyja majd ezeket az igaztalan, a más országok rovására való követeléseket. Erre Hodzsa úr először beszélt nekem Csehország követeléseiről: Kassát és Pozsonyt emlegette. Felpattantam a székről és kétségbeesett argumentációval igyekeztem meggyőzni, hogy ez a követelődzés felborítja Közép-Európa nyugalmát. Hogy lehetetlen lesz Magyarországon demokratikus és pacifista alapon berendezkednünk. Csehország is okvetlenül militarista állam lesz. Mi áttérünk a milíciára - felelte Hodzsa - maguk pedig kényszerhelyzetben lesznek. Milyen alapon - kérdeztem Hodzsát - követelhetik Önök Pozsonyt és Kassát? Vajon Ön azt hiszi, hogy ezek szlovák városok? A város lakossága - felelte Hodzsa - nem számít. A környék tót, ami annyit jelent, hogy 25 év múlva a város is meg fogja változtatni jellegét. Kinyitottam az ajtót, behívtam a redakció tagjait, hallgassák meg mindannyian a rémséget, amit ez az ember beszél. Feleki Géza

18 vezette a vitát velem együtt. Tulajdonképpen nem is volt vita, csak egy döbbenet kifejezése, egy a magunk módján eldadogott, sőt elüvöltött: nem, nem soha!! Hodzsa 14 Pesti Napló, politikai napilap (1850-1939). 1917 és 1919 között Hatvány Lajos szerkesztette, 1920ban Miklós Andor vásárolta meg. A Nyugat című folyóirat több írója is munkatársai közé tartozott. 15 Hodza, Milán (1878-1944) politikus, publicista. Budapesten és Kolozsvárott jogot, később Bécsben filozófiát tanult. Már diákként kritizálta a Monarchia nemzetiségi politikáját. Huszonnyolc éves korában a magyar parlament képviselője lett. Az első világháború előtti időszakban együttműködött Ferenc Ferdinánd trónörökössel, aki a dualizmus felszámolását szorgalmazta. Csehszlovákia megalakulása után az új állam legjelentősebb politikusai közé tartozott. Több miniszteri poszt betöltése után 1935 és 1938 között miniszteremök lett. A nagyhatalmi befolyások mérséklése érdekében egy közép-európai föderáció létrehozását szorgalmazta. A müncheni döntés után emigrált. Párizsban a demokratikus erők képviselőjeként megalakította a Szlovák Nemzeti Tanácsot. Halála előtt írt memorandumában a Közép-Európát fenyegető szovjet veszélyre hívta fel az Egyesült Államok politikusainak figyelmét. »* II. Vilmos (1859-1941), 1888 és 1918 között a Német Birodalom császára. 17 Tisza István (1861-1918), politikus. 1903 és 1905 között a Szabadelvű Párt, 1913 és 1917 között a Nemzeti Munkapárt alapítójaként miniszterelnök volt. A háborúért őt hibáztató katonák 1918. október 31-én lakásán agyonlőtték. 18 Feleki Géza (1890-1936) újságíró. Újságírói pályáját a Pesti Naplónál kezdte, 1920-tól 1925-ig a Világ című napilap felelős, majd 1926-ig főszerkesztője. 1926-tól a Magyar Hírlap főmunkatársa. 207