Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Munkabizottsági beszámoló Részben tanulmánykötetek a Levéltári Füzetek sorozatban megjelent kiadványok is. Ezekre általában jellemző, hogy egy-egy hosszabb 4-6 ív terjedelmű tanulmányt közölnek, monografikus földolgozását adva a megjelölt témának. Kisebb számban, de megjelennek ebben a sorozatban tematikus tanulmánykötetek is.

79 A sorozatban ugyanakkor forrásközlések is napvilágot láttak. A kötetek kivitele általában szerény, egyszerű, az évkönyveknél kisebb terjedelmű. A levéltárak nagyobb része önálló kiadványokat, évkönyv/tanulmányköteteket - az első években még a megyei tanácsok, vagy más társintézményekkel közösen - az 1960-as évek végétől, az 1970-es évek elejétől jelentet meg rendszeresen. Időbeli különbségek azonban itt is vannak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár évkönyve csak az 1970-es évek legvégén indult, a Szolnok Megyei Levéltár évkönyve, a Zounuk 1986-ban, a Hadtörténelmi Levéltáré viszont csak 1997-ben.

80 Az első évekre általában, így az évkönyvek/tanulmánykötetek esetében is jellemző, hogy a kiadványok nem évi rendszerességgel, sokszor néhány év kihagyással jelennek meg ismét. Ezekben az években kellett megteremteni a kiadás anyagi és személyi feltételeit. Ugyanakkor érzékelhető az 1980-as évek végétől, hogy a pályázati lehetőségek megjelenése, a szűkülő költségvetési kondíciók mellett a legtöbb levéltár biztosítani tudta a folyamatosságot, sőt bizonyos bővülést is. Nem volt ugyanakkor szerencsés, hogy az Nemzeti Kulturális Alapprogram Levéltári Szakkollégiumának Kuratóriuma - a többi közgyűjteményi kuratóriummal ellentétben - 2002-ig fönntartotta azt az álláspontját, hogy az évkönyvek megjelentetését nem támogatja, mivel azt a kiadók alapfeladatának tekintette. A kötetek tartalmi elemeit vizsgálva is megállapítható, hogy az első időszak az útkeresés éveit jelentette (pl. az első években a munkásmozgalmi témák túlsúlya; a kötetekben inkább ismeretterjesztő cikkek jelentek meg, mint tanulmányok). Később mind tematikájában, mind megjelenési formájában sokat változtak ezek a kiadványok. A szerkesztési alapelvek tekintetében két tendencia bontakozik ki a kötetek tartalmi elemzése során. Egyik esetben az évkönyv szerepét a kiadók, szerkesztők úgy fogták fel, hogy a levéltárban, a régióban folytatott kutatásokról adjon képet, ezért a válogatás egyetlen szempontja a minőség lehetett. Míg más esetekben próbálkoztak valamiféle tematika köré csoportosítani a megjelentetett tanulmányokat.

81 Az évkönyv sorozatokban gyakran napvilágot láttak repertóriumok, forrásválogatások vagy adattárak is.

82 A kötetek belső strukturáltsága olyannyira változó, hogy alig találni két egyforma szerkezetű kötetet. A legtöbb esetben a szerkesztő egyáltalán nem tagol, amikor mégis, ahhoz a későbbiekben nem, vagy nem konzekvensen ragaszkodik. Leggyakoribb belső strukturális elemek: tanulmányok, közlemények, bibliográfia, adattárak, forrás, kronológia, könyvismertetés. Általában hiányzik nem csak az 79 BÁNKINÉ MOLNÁR, 1991.; JUHÁSZ, 1993.; SZILÁGYI, 1993.; Oktatás, oktatáspolitika, iskolai élet a 20. század első felében. [Közreadja] Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára. Kecskemét, 1994.; ERDMANN-MERÉNYI-METZGER, 2000. 80 GYARMATHY, 1979.; BOTKA, 1986.; SzijJ, 1997. 81 SZITA, 1989.; IVÁNYOSI-SZABÓ, 1975.; BLAZOVICH, 1986. 82 IVÁNYOSI-SZABÓ , 1975.; BÁLINTNÉ MIKES, 1983.; KÁLI, 1999. 18