Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.
A levéltári kiadványok helye és szerepe a történettudományi kutatásokban évkönyvek, de a többi kiadvány tekintetében is a magyar és idegen nyelvű rezümé. Ahol van, ott sem következetes, egyik évben még német nyelvű, a másik évben magyar és német, a harmadikban magyar-angol, vagy éppen angol-magyar. Megítélésünk szerint a jó tartalmi összefoglalók - mind a magyar, mind az idegen nyelvű - sokat segíthetne az adott kötetek megismertetésében. Az idegen nyelvű összefoglalók esetében külön problémát jelent a fordítás minősége. A kötetek külső megjelenése is hagy kívánnivalót maga után. A szakmai hozzáértés hiánya és a financiális gondok talán itt érzékelhetők leginkább. Sok sorozat esetében az 1970-es évektől kezdődően nem történt semmilyen tipográfiai változás. Ahol változtattak, ott sem mindig megfelelő színvonalon. A borítók általában grafikailag elavultak, a tipográfia, a tördelés nem megfelelő, a szakszerű korrektúra sok esetben elmarad. Természetesen az anyagi szempontok e téren is behatárolják a lehetőségeket, ugyanakkor szemléletváltásra is szükség van, azaz a kiadóknak föl kell ismerni, hogy adott kötet eladhatóságát, elfogadtatását befolyásolja annak megjelenési módja. 3. Monográfiák A levéltárosok által készített monográfiák közül azok képviselik a levéltári irodalom klasszikus történeti műfaját, amelyek a levéltári intézmények által őrzött iratképző szervek hivataltörténetét dolgozzák fel. E területen a kutatások alapját a magyar közigazgatás-tudomány alapítójának, Magyary Zoltánnak a kezdeményezésére a kora újkori magyar közigazgatás történetéről készült áttekintés vetette meg. 83 Ez az egykoron kiemelkedő tudományos teljesítmény áttekintő jellegénél fogva még nem a vonatkozó levéltári forrásanyag egészének hasznosítására épült, hanem jogszabályok és hivatali utasítások segítségével vette számba a kora újkori magyar államigazgatás intézményrendszerét. Az áttekintés hasznos volt abból a szempontból is, hogy a fehér foltok felmutatásával világosan kijelölte a kutatás számára az elvégzendő feladatokat. A felsőszintű államigazgatás intézménytörténetének művelése értelemszerűen főként a MOL-ra hárult. A MOL hatóság- és hivataltörténeti kutatásai elsősorban a kora újkortól a polgári állam születéséig, tehát a Habsburg Birodalomba való betagolódástól a polgári államszervezet kialakulásáig (1867) terjedő időszakra koncentrálódnak. Erre az időszakra vonatkozóan mind a politikai igazgatás, mind a jogszolgáltatás, mind pedig a földesúri magánigazgatás feldolgozása terén a történelemkutatás számára nélkülözhetetlen, kézikönyvnek számító alapművek egész sorozata készült el. A legteljesebbnek az igazságszolgáltatás történetének és intézményrendszerének feldolgozását tekinthetjük. Önálló monográfia készült a feudális Magyarország legfelső bíróságáról, a „Királyi Kúriáról", 84 és a szabad királyi városok 83 EMBER, 1946. 84 VARGA, 1974. 19