Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.

Közlemények bárói: három illetve 14, így a többi esetben csupán szórványos migrációról lehet beszélni. Számolni kell az előző lakóhelyre való visszatéréssel mind Nógrád, mind pedig Pest vármegye esetében. Ezt részben az olyan nevek előfordulása bizonyítja, mint pl. a Csabáról Kiskőrösre távozott Kőrösy Andrásé, akit nyilván Csabán kezdtek így nevezni.

59 Nógráddal kapcsolatban hivatkoznék Schneider Miklós kutatásaira, aki közzétette Nógrád megye 1720-ban készült, a Békés megye területére távozott jobbágyok adatait tartalmazó összeírását. Az itt felbukkanó 72 jobbágycsaládból nyolc Gyomát, tíz Gyulát, 54 pedig Csabát választotta új otthonául. Az áttelepülőket kibocsátó helységek között ott található Kálnó és Poltár is, előbbiből kettő, utóbbiból öt jobbágy vette az útját Csaba felé.

60 De megtalálható Kálnó és Poltár, csakúgy mint Tamásfalva és Lónyabánya is, Haan Lajos 1866-ban megjelent szlovák nyelvű munkájának ide vonatkozó részében, ahol Haan a 18. század elején Csabára betelepült családok eredeti lakóhelyeit közli. Molnár Ambrus 1991-ben megjelent munkájában 101 olyan jobbágyot sorol fel, akik 1718 és 1723 között Nógrád vármegyéből indultak útnak Csabára (közülük 59 meg is érkezett a békési településre).

61 A fent említett négy település közül Kálnóról Bankó Pál és Matos János,

62 míg Poltárról Varga János, Oravecz Márton, Lepin (Lepény) György, Lepnyin (Lepény) Tamás, Kucsora Ádám, Kojnok György és Kaszás (Kaszács) András, valamint három másik jobbágy indult útnak Csabára,

63 de négyen Lónyabányáról is oda szöktek.

64 Azok közül a Pest megyei települések közül, amelyek megtalálhatóak a Csabáról eltávozókat összesítő 1725. évi összeírásban, az 1719. évi kamarai összeírásban is szerepel - mint a Csabát benépesítő családok előző lakhelye - Kiskőrös, Alberti és Pilis,

65 míg Haannál is fellelhető Alberti, Maglód, Domony, Kiskőrös és Aszód.

66 Aszódról még 1730 körül is átszökött mintegy 30 jobbágycsalád Szarvasra; ezek egy részét az Aszódon birtokos Podmaniczkyak „visszaperelték", míg a Szarvason maradottakért Harruckern megváltást fizetett.

67 Csaba Pest megyei kapcsolatai azokkal, a korábban evangélikus szlovákok által megszállt településekkel voltak erősek, ahonnan a lakosság egy része korábban továbbköltözött Csabára. Albertit például Szeleczky Márton telepítette újjá felföldi evangélikus szlovákokkal

68 - a település 1690-ben még elhagyott volt, de 1711-ben már fennállott evangélikus egyháza.

69 Ez a kötődés, valamint az evangélikus felekezet összetartó ereje a magyarázata annak, hogy Csaba kapcsolatai a 18. század első felében sokkal inkább Nógrád és Pest megyékre terjedtek ki, mintw EMBER, 1977.160. 60 SCHNEIDER, 1973.589-590. 61 MOLNÁR, 1991.432^33. 62 SCHNEIDER, 1973.589.; MOLNÁR, 1991.431. « MOLNÁR, 1991.432. 64 MOLNÁR, 1991.432. « MOLP 418.1730. 66 HAAN, 1866.46-55. 67 IMPLOM, 1971. 55-56. 68 NÓVÁK, 2000. 41. 69 PENYIGEY, 1980. 39. 142