Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.

Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához sem a megye egészét tekintve általánosnak nevezhető, közelebb fekvő hevesibihari részekre, és ezt hozta felszínre a Csabáról távozó jobbágycsaládok lakóhelyválasztása is. A szlovákság egy részének származását a 18. században még korántsem rögzült családnevek is mutatják. Néhány konkrét, Pest vármegyéhez kötődő példa: Csömörszki (Csömörszky, Csemerszki),

70 Damanszki (Domonszki, Domonyszki, Domonyi),

71 Kerepeczki (Kerepesy, Kerepecky),

72 Pilinszky (Piliszky),

73 Ciglécki,

74 Cinkocki,

75 Bottyánszki

76 stb. Hogy ez a kötődés mennyire erős volt, azt igazolja, hogy még 1800 és 1820 között is összesen 28 házasságot kötöttek csabaiak a kibocsátó nógrádi településeken lakókkal. Haan idézett művében feltüntetett 37 nógrádi helység közül kilenccel volt ilyen jellegű kapcsolata Csabának a fent megjelölt időszakban. Ez pedig nem magyarázható mással, mint amire a fenti eredmények feltárója, Dedinszky Gyula is felhívta a figyelmet: „A Békéscsabára költözés folyamata nem szűkíthető csak a 18. század első felére, hanem sokkal hosszabb időtartamot vett igénybe."

77 Ezt a megállapítást egészíthetjük ki azzal, hogy mind Nógrád, mind Pest esetében a Csabára költözés és a visszatérés gyakori jelenség volt nem csupán a jobbágyság, de az egyházi értelmiség körében is. Ezt leginkább néhány konkrét példával lehet bizonyítani. A már idézett Markovicz Mátyás szarvasi evangélikus lelkész például az alábbiakat írta Burián Sámuelről, Csaba lelkészéről 1737-re vonatkozóan: „Sámuel Burian csabaense relicto / Coetu, confert se Pilisium temere / Postea sed Sámuel Burian punitur avarus / Introducoque ego denuo Btirjanium."

78 Az 1744. évvel kapcsolatosan pedig: „Csabensi Sámuel Burian valedicit ovili / Segue, vocatus eo, contulit Aszodium."

79 A házassági kapcsolatok, illetve Burián Sámuel lelkész hivatali pályája - aki eredendően Aszódról jött Csabára 1728-ban

80 - arra hívja fel a figyelmet, hogy az évtizedeken átívelő szoros kapcsolattartásban - és így az oda-, illetve visszaköltözésben is - a kulturális, azon belül pedig elsősorban az egyházi kötődés, az evangélikus felekezethez tartozás játszott döntő szerepet. Néhány más csabai evangélikus lelkész példája is ezt látszik bizonyítani. Az idősebb Tessedik Sámuel Albertiben volt lelkész, mielőtt Csabán megkezdte volna működését 1744-ben,

81 később Szarvason híressé vált fia, az ifjabb Tessedik Sámuel is Albertiben született, 1742. április 20-án.

82 Ugyancsak a Pest megyei kapcsolatok erősségét jelzi, 7

° EMBER, 1977.160.; BML Ö 3; BML Ö 60.; MOLNÁR, 1991. 435. 71 EMBER, 1977.160.; BML Ö 3; BML Ö 60.; MOLNÁR, 1991.435. 72 EMBER, 1977.159.; BML Ö 3.; MOLNÁR, 1991. 435.; BELLA, 1980.49. " BELLA, 1980.49. 74 SONKOLY, 1970.45. ?

5 SONKOLY, 1970.45. 76 MOLNÁR, 1991.435. 77 DEDINSZKY, 1990.293. 78 „Burián Sámuel elhagyván a csabai / gyülekezetet, elhamarkodva Pilisre megy / De azután megbűnhődik a kapzsi Burián Sámuel / és én újra beiktatom Buriant." HAAN, 1991.194. 79 „Búcsút mond a csabai nyájnak Burián Sámuel / és Aszódra költözik, miután oda meghívták." HAAN, 1991.195. só HAAN, 1991.60. sí HAAN, 1991.65. 82 TESSEDIK, 1979.27. 143