Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.

Közlemények kött jobbágyokat 500 forint büntetés terhe mellett el kell fogni,

28 majd 1723-ban (a régebbi határozatát megújítva) rendelkeztek ugyanerről.

29 Mindamellett 1723 és 1725 között 13 békési településről 270 jobbágy szökött meg,

30 Csabáról pedig további 60.

31 (A jobbágyok tekintélyes része természetesen nem egyedül, hanem családjával vándorolt tovább. A megadott számok tehát minden esetben a családfők létszámát teszik ki.) E nagyarányú népességmozgás tükrében érthető, hogy 1725-ben a megyei biztosok összeírták a helyben lakók mellett a máshova elvándorolt jobbágyokra vonatkozó adatokat is. Bár nyilvánvaló, hogy a legjobb felkészültséggel sem mérhették fel hiánytalanul, hogy az egyes helységekből hányan távoztak az elmúlt évek során, valamint voltak olyanok is, akik esetében a távozás puszta tényén kívül semmi mást nem sikerült az összeíróknak rögzíteni (jellemző módon ez leginkább Csaba esetében volt így). Az összeírások adatai révén számos kérdésben így is viszonylag világos és jellemző képet alkothatunk a 18. század elejének áldatlan békési viszonyairól. Ennek felismerése vezette Ember Győzőt, a Magyar Országos Levéltár egykori főigazgatóját, amikor 1977-ben teljes körűen feldolgozta és közzétette Békés megyében a 18. század első évtizedeiben készült összeírások adatait.

32 Munkájának a migrációt tárgyaló részében egyfelől azt állította vizsgálata középpontjába, hogy az egyes településekből mely megyékbe (törvényhatóságokba) távoztak a költözést választó jobbágyok, másfelől pedig azt, hogy az elvándoroltak mekkora arányát képviselték a kibocsátó település lakosságának, továbbá vizsgálta a szökések ütemének időbeli hullámzását is.

33 Jelen írás elsődleges célja, hogy a migrációt az elvándorolt lakosságot befogadó egyes települések szintjén vizsgálja, és ennek révén megkísérelje részletesebben feltárni, hogy az 1720-as évek első felében elvándorolt békési lakosság migrációjának melyek voltak a fő irányai, mely települések fogadták be az elvándorlókat, az egyes vármegyékben hány település adott új otthont a Békésből távozóknak, valamint az, hogy az adatok alapján mennyire érhetőek tetten az esetleges szervezett telepítések. Elsősorban azonban arra szeretném ráirányítani a figyelmet, hogy Békéscsaba esetében mekkora szerepe volt a vallásnak, az ebből fakadó kulturális-mentalitás tényezőknek, kapcsolatoknak a településről távozó jobbágyok - és mint látni fogjuk, nem csak a jobbágyok - esetében az irányválasztásban. A Békés megye településeiről elvándorolt jobbágyok új lakóhelyei 1725-ben összesen 13 helység elvándorolt lakosságáról készült összeírás, beleértve azokat is, akik ismeretlen helyre távoztak. Fontos tehát kiemelten hangsúlyozni, hogy e helyt valamennyi számítás az ismert településre távozottak adatainak összesítése alapján készült, és nem a máshova költözöttek teljességére vonatkozó28 BML IV. A. l/a 1715. 25 IMPLOM, 1971. 57. 30 MOLNÁR, 1991.442.; MOL P 418.1725. 3i BML IV. A. 1/a 1724. 3

2 EMBER, 1977. 33 EMBER, 1977.50-54. 136