Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.

Közlemények kött jobbágyokat 500 forint büntetés terhe mellett el kell fogni, 28 majd 1723-ban (a régebbi határozatát megújítva) rendelkeztek ugyanerről. 29 Mindamellett 1723 és 1725 között 13 békési településről 270 jobbágy szökött meg, 30 Csabáról pedig to­vábbi 60. 31 (A jobbágyok tekintélyes része természetesen nem egyedül, hanem családjával vándorolt tovább. A megadott számok tehát minden esetben a család­fők létszámát teszik ki.) E nagyarányú népességmozgás tükrében érthető, hogy 1725-ben a megyei biztosok összeírták a helyben lakók mellett a máshova elván­dorolt jobbágyokra vonatkozó adatokat is. Bár nyilvánvaló, hogy a legjobb felké­szültséggel sem mérhették fel hiánytalanul, hogy az egyes helységekből hányan távoztak az elmúlt évek során, valamint voltak olyanok is, akik esetében a távo­zás puszta tényén kívül semmi mást nem sikerült az összeíróknak rögzíteni (jel­lemző módon ez leginkább Csaba esetében volt így). Az összeírások adatai révén számos kérdésben így is viszonylag világos és jellemző képet alkothatunk a 18. század elejének áldatlan békési viszonyairól. Ennek felismerése vezette Ember Győzőt, a Magyar Országos Levéltár egykori főigazgatóját, amikor 1977-ben teljes körűen feldolgozta és közzétette Békés me­gyében a 18. század első évtizedeiben készült összeírások adatait. 32 Munkájának a migrációt tárgyaló részében egyfelől azt állította vizsgálata középpontjába, hogy az egyes településekből mely megyékbe (törvényhatóságokba) távoztak a költözést választó jobbágyok, másfelől pedig azt, hogy az elvándoroltak mekkora arányát képviselték a kibocsátó település lakosságának, továbbá vizsgálta a szökések üte­mének időbeli hullámzását is. 33 Jelen írás elsődleges célja, hogy a migrációt az elvándorolt lakosságot befogadó egyes települések szintjén vizsgálja, és ennek révén megkísérelje részletesebben feltárni, hogy az 1720-as évek első felében elvándo­rolt békési lakosság migrációjának melyek voltak a fő irányai, mely települések fogadták be az elvándorlókat, az egyes vármegyékben hány település adott új otthont a Békésből távozóknak, valamint az, hogy az adatok alapján mennyire érhetőek tetten az esetleges szervezett telepítések. Elsősorban azonban arra sze­retném ráirányítani a figyelmet, hogy Békéscsaba esetében mekkora szerepe volt a vallásnak, az ebből fakadó kulturális-mentalitás tényezőknek, kapcsolatoknak a településről távozó jobbágyok - és mint látni fogjuk, nem csak a jobbágyok - ese­tében az irányválasztásban. A Békés megye településeiről elvándorolt jobbágyok új lakóhelyei 1725-ben összesen 13 helység elvándorolt lakosságáról készült összeírás, beleért­ve azokat is, akik ismeretlen helyre távoztak. Fontos tehát kiemelten hangsúlyoz­ni, hogy e helyt valamennyi számítás az ismert településre távozottak adatainak összesítése alapján készült, és nem a máshova költözöttek teljességére vonatkozó­28 BML IV. A. l/a 1715. 25 IMPLOM, 1971. 57. 30 MOLNÁR, 1991.442.; MOL P 418.1725. 3i BML IV. A. 1/a 1724. 3 2 EMBER, 1977. 33 EMBER, 1977.50-54. 136

Next

/
Thumbnails
Contents