Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.

Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához an. Nem vettük figyelembe azoknak az adatait sem, akik esetében az összeírok csak a megyét (törvényhatóságot) tudták megnevezni, de a települést nem. Ilyen nem sok volt, ám előfordult, hogy a megyét ismerték, és az azt megjelölő rovatot (ad comitatum) kitöltötték, de a települést megnevező rovatba (ac locum) csupán annyit lehet olvasni: nescitur quo. Különösen a kiváltságolt területek esetében volt ez jellemző (ad Cumanos, ad Jasiges). Szerencsére az ismeretlen helyre költözők a legtöbb település esetében az elvándoroltaknak csupán a töredékét jelentették (például Szeghalom esetében három család 48-ból, Füzesgyarmaton két család 56-ból). Ugyanakkor - ezzel ellentétben - a legnagyobb népességmozgást elszenvedő Csabán az elvándoroltak közel fele távozott az összeírok számára teljességgel ismeretlen helyre (47 család 101-ből). Csaba mellett a másik olyan település, ahol az ismeretlen helyre távozottak aránya igen nagy, az újjászervezett vármegye székhelye, Gyula volt (húsz család harmincból).

34 Összességében - egész Békés vármegyét tekintve - a 364 eltávozottként összeírt jobbágy közül 95 (26,10%) távozott teljesen ismeretlen településre (tehát úgy, hogy még a befogadó megye sem volt ismert).

35 Ez az arány szerencsére lehetővé teszi, hogy a statisztikai számítások kimutassák a Békés vármegyéből kiinduló jobbágyvándorlás fő csapásirányait. Az egyes helységekből elköltözők számát az 1-13. táblázat mutatja, az összesített adatokat a 14. táblázat. Húsznál több olyan jobbágyot (jobbágycsaládot), amely ismert helyre távozott, csupán öt helyen írtak össze: Csabán (49), Szeghalmon (45), Füzesgyarmaton (34), Öcsödön (28) és Tárcsán (26). Ugyanakkor csak öt település volt, ahonnan tíznél több ismert helyre szóródott szét az elvándorló népesség: Csaba (20), Füzesgyarmat (15), Tárcsa (12), Szeghalom (12) és Doboz (11). Csaba, Szeghalom, Füzesgyarmat és Tárcsa tehát mindkét összesítésben ott található az „élbolyban". Ami Dobozt illeti, onnan ugyan 11 helyre vándorolt el a lakosság, de összesen 15 jobbágyról van szó és a befogadó helységek közül egyikbe sem költözött kettőnél több volt dobozi lakos. Öcsöd elköltöző lakosságának magas számát elsődlegesen a Gyalúra (nyolc fő), Mezőtúrra (hét fő) és Törökszentmiklósra (hat fő) elvándorlók tették ki. Tárcsa esetében a 26 elvándorlóból tízen távoztak Törökszentmiklósra, míg öten Kövire, Szeghalomról 11-en Csökmőre, 18-an Törökszentmiklósra, Füzesgyarmatról öten Csökmőre, hatan Tordára, míg Csabáról 14-en Ernődre, öten Lónyabányára és ugyancsak öten Pilisre. Nagyobb arányú együttes elköltözést még egy helyen tapasztalhatunk: Körösladányról heten álltak tovább Vértesre. Joggal feltételezhető az ilyen, több családot érintő elvándorlások többsége mögött szervezett telepítési akció. Összességében viszont alig található olyan befogadó település, ahova egy-egy békési helységből öt vagy annál több jobbágy távozott volna. Mindezt - megyék, pontosabban törvényhatóságok - szerinti bontásban a 15-26. táblázatokon szemléltethetjük jobban. 34 EMBER, 1977.52-53. 35 EMBER, 1977. 53. 137