Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához: különös tekintettel Békéscsabára / 133–164. o.

Katona Csaba: Adatok Békés megye 18. század eleji jobbágymigrációjához Rövid időn belül azonban nyilvánvalóvá vált, hogy az újonnan beköltözött lakosság jelentős része vagy eredendően nem szándékozott véglegesen letelepedni Békésben, vagy pedig - dacára a Harruckern kínálta kedvezményeknek - valamiért nem eresztett gyökeret a megyében. Ennek okait tömören, de pontosan foglalta össze Daka István 1977-ben napvilágot látott tanulmányában: az elvadult, évek óta műveletlen föld megmunkálása okozta nehézségek, a kedvezményekkel kecsegtető évek gyors leforgása, 1723-tól a megyei portaszám felemelése okán megnövekedett adóterhek (a portaszám 12,5-ről 20-ra emelkedett, így az adóalap és az adó 37%-kal lett több

17

), továbbá: „Mivel nemcsak Békés megyében folyt telepítés, hanem az Alföldön mindenütt, a szökések a nagyobb kedvezmények reményében tovább folytak."

18 Jó példa az új lakóhelyek vonzerejére Kunszentmárton 1719. évi „megszállása"; a község új lakosai is kiváltságolt területről, a Jászságból, elsősorban Apátiból és Alsószentgyörgyről érkeztek.

19 A fent felsorolt motivációs tényezők a kortársak előtt is ismertek voltak, hiszen a szökések két fő okaként 1718-ban Békés vármegye tisztikara is a túlzott terheket, illetve a sokáig elhanyagolt, művelés alá nem fogott föld terméketlenségét jelölte meg.

20 Nem meglepő tehát, hogy Békésben már alig valamivel az első beköltözéseket követően, az 1710-es évek végén, az 1720-as évek elején napirenden voltak a jobbágyszökések. Különösen Békéscsaba esetében volt nagyarányú a fluktuáció, még a megyei átlaghoz képest is: az átlagosan 26,32%-os elvándorlási arány majd kétszerese, kereken 50% volt a csabai egy 1725. évi összesítés szerint.

21 Már az 1722-ben újjáéledő Szarvas első lakosai között is voltak korábbi csabai lakosok,

22 így például az első szarvasi bíró, Kugyela János is, aki 1722-ben még a Nógrád vármegyei Udonyáról állt odébb.

23 Hasonlóképpen Mezőberény újjátelepítésében is részt vettek csabaiak.

24 A tömeges továbbvándorlás összességében országos szinten is olyan méreteket öltött és olyannyira áttekinthetetlenné vált, hogy 1734-ben - immár nem először - törvény született arról, hogy csak a szervezett telepítés keretében átköltözők kaphatnak kedvezményeket. Ez némiképp csökkentette a migráció mértékét, ám felszámolni korántsem tudta azt,

25 hasonlóképp a szökéseket tilalmazó korábbi törvényekhez (1715. évi 101. te.,

26

1723. évi 60. te.

27

) Békés vármegye vezetése - és Harruckern mint a legnagyobb megyei birtokos -, felmérve a lakosság tömegeinek mozgásából fakadó káros következményeket, már a törvényi szabályozást megelőzően - de legalábbis azzal egy időben igyekezett korlátozni ezt a folyamatot. 1715-ben arról hoztak végzést, hogy a szö17 MOLNÁR, 1991. 442. '8 DAKA, 1977.43. ,y BARNA, 2002.139. 20 BML IV. A. l/a 1718. 21 EMBER, 1977.51-52. 22 SONKOLY, 1970.42. 23 MOLNÁR, 1991.447. 24 MOLNÁR, 1991. 447. ás DAKA, 1977.43. 26 MÁRKUS, 1901. 516-519. 27 MÁRKUS, 1901. 618-621. 135