Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Munkabizottsági beszámoló közlés műfajába tartozik-e. Erről szakmai körökben mind a mai napig eltérő véleményekkel találkozhatunk. A 19. századdal foglalkozó forráskiadványok témaválasztását hosszú ideig bizonyos egysíkúság jellemezte és jellemzi részben még ma is. A megjelent művek többsége az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeire vonatkozó dokumentációt adta közre.

33 A korszakról megjelent forráskiadványok másik csoportjába azok a dokumentumkötetek sorolhatók, amelyek a reformkor fontosabb eseményeihez (reformkori országgyűlések), illetve a korszak legfontosabb személyiségeihez, azok tevékenységéhez kapcsolódó iratokból adnak válogatást. Ilyen típusú kötetekkel legnagyobb számban a Zala Megyei, illetve a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár kiadványai között találkozhatunk.

34 Továbbra is nagyon kevés azonban az olyan kiadvány, amely egy adott megye vagy régió társadalom-, illetve gazdaságtörténetére vonatkozó dokumentumokat közöl.

35 Az egyes levéltárak forráspublikációs tevékenységében továbbra is nagy szerepe van a nevezetes történelmi események évfordulóihoz kapcsolódó kiadványoknak. Ilyenkor ugyanis az adott esemény iránt mutatkozó érdeklődés nem csupán jobban „eladhatóvá" teszi a kiadványokat, de az sem elhanyagolható körülmény, hogy évfordulós kiadványok megjelentetésére általában több pályázati pénz áll rendelkezésre. A 19. századot illetően elsősorban az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója kapcsán jelentek meg a forradalom és szabadságharc helyi eseményeire és szereplőire koncentráló levéltári forráskiadványok.

36 A levéltárak forráskiadói tevékenysége kapcsán két problémára érdemes felhívni a figyelmet. Egyfelől a levéltári források publikálását illetően még mindig nem érvényesül egységes szempontrendszer, aminek következtében az egyes kötetek szakmai színvonala igencsak eltérő; sok esetben a közölt dokumentumok irattani ismertetés és jegyzetapparátus nélkül jelentek (és számos esetben jelennek) meg még az utóbbi években is.

37 Másfelől az egyes levéltárak között a forráskiadás tekintetében egyáltalán nincs koordináció. Nincsenek olyan forráskiadványok, amelyek segítségével a történettudomány valamely országos jelentőségű esemény (ez alól talán csak az 1848-1849-es, illetve az 1956-os forradalom a kivétel) helyi történéseit is kellő alapossággal, a hasonlóságok és az eltérések összevetésével be tudná mutatni. Az 1970-es években voltak hasonló kísérletek, például, hogy az 1828. évi összeírást egységes publikálási módszerek alapján adják közre valamennyi megyében, ez azonban nem valósult meg.

38 33 HAJAGOS, 2002.; LÁSZLÓ, 2000. 34 SERESNÉ SZEGÖFL 1987.; MOLNÁR, 2003.; MOLNÁR, 2000.; HÓGYE-CSORBA, 1992.; OLÁH, 2002.; MOLNÁR, 1995.; SÁNDOR, 1997.; MOLNÁR, 1998. 35 ERDMANN, 1991.; DOBROSSY, 2000.; FAZEKAS-KUJBUSNÉ MECSEI, 2000.; NÉMETH, 2002. 36 DOBOS, 1998.; NYERGES, 1998.; NYULÁSZINÉ STRAUB, 1998.; JÁROLI, 1998.; DOBOS, 1998. 37 Erre egyik példaként 1. FÜZES, 2002. 38 ERDEI, 1986. 10