Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

A levéltári kiadványok helye és szerepe a történettudományi kutatásokban A korszakra vonatkozó kiadványok között említésre méltó az ELTE Egyetemi Levéltára által indított, a magyarországi diákok újkori külföldi egyetemjárását feltáró sorozat eddig megjelent hét kötete.

39 Jelentős értéket képviselnek azok a forráskiadványok és feldolgozások, amikor a megyei levéltár egy-egy országos szerephez jutott, helyi indíttatású politikust állít a tematikus tanulmánykötet vagy forráspublikáció középpontjába. Például Batthyány Lajos reformkori pályaképének megrajzolása és beszédeinek összegyűjtése,

40 Deák Ferenc országgyűlési és megyei tevékenységét megvilágító forráskiadványok közzététele,

41 a Dráva mentén országos fontosságú kormánybiztosi tevékenységet kifejtő Csány László iratainak publikálása két kötetben,

42 vagy a reformkori országgyűlések meghatározó alakjának, Palóczy László beszédeinek, levelezésének közreadása.

43 Ezek vitathatatlanul nélkülözhetetlen alapkutatásoknak számítanak az országos történelem szempontjából is. Az 1989-1990 előtti években a levéltárak forráspublikációs tevékenységét korlátok közé szorította az a tény, hogy egyes 20. századi forráscsoportok el voltak zárva a kutatók többsége elől. Ennek következtében a rendszerváltást megelőzően szó sem lehetett bizonyos szervek iratainak teljes körű publikálásáról - az MSZMP vezető testületei, illetve az 1945 utáni Minisztertanács jegyzőkönyveinek kiadása csak az 1990-es években indulhatott meg. A megyei levéltárak, és részben a mellettük párhuzamosan működő megyei pártlevéltárak által készített forráskiadványok a munkásmozgalom-történet különböző időszakainak válogatott dokumentumait tartalmazták, és a helyi pártvezetés megrendelésére, illetve jóváhagyásával propagandisztikus, aktuálpolitikai céloknak megfelelően, többnyire valamilyen évfordulóhoz kapcsolódva készültek. Ezek között lehet említeni az „őszirózsás forradalom" és a Tanácsköztársaság 50. évfordulójára megjelent forrásközléseket,

44 valamint az 1944-1945-ös eseményekkel foglalkozó, és a 25. évfordulóra kiadott köteteket.

45 Az akkori forráskiadványok legnagyobb gyengéje, hogy a dokumentumok közreadása az esetek túlnyomó többségében nem felelt meg a forrásközlés általánosan elfogadott normáinak, sok esetben például hiányzik a jegyzetapparátus. Hasonló a probléma a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatait tartalmazó, Vass Henrik által szerkesztett - több évtizeden át megjelenő - sorozattal is. Ebben a szerkesztő ugyan törekedett arra, hogy a dokumentumokat legalább minimális jegyzetapparátussal ellássa, irattani ismertetésük azonban teljesen hiányzik, és - hivatkozással arra, hogy nem levéltári, hanem még irattári anyagról van szó - nem közölték (nem közölhették) az iratok pontos lelőhelyét sem.

46 39 SZÖGI, 2003. 40 MOLNÁR, 1998. 41 MOLNÁR, 1995.; MOLNÁR, 2000. 42 HERMANN, 1998. 43 FAZEKAS, 1998. 44 Ezek ismertetését és értékelését 1. GECSÉNYI-GLATZ, 1970.151-167. « GECSÉNYI, 1971. 101-103. 46 VASS-SÁGVÁRI, 1973.; VASS, 1974.; VASS, 1974.; VASS, 1983. 11