Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Jakó Zsigmond: Erdélyi forráskiadás az utóbbi félévszázadban / 3–12. o.

Jakó Zsimond: Erdélyi forráskiadás az utóbbi félévszázadban 5 ben, tehát újabb nyolc év múlva kerülhetett ki a nyomdából. A hivatalosság érdektelenségét látva, csak abban lehet reménykedni, hogy azok a kezdeményezések, amelyek az 1980-as évektől fogva a kolozsvári tudományos intézményekben formálódott és a Szatmáron megjelenő Mediaevalia Transilvanica c. folyóirat körül tömörülő fiatal román szakemberek körében sarjadoznak,

5 elvezetnek ahhoz a felismeréshez, hogy a román középkorkutatás korszerűsítéséhez az erdélyi forrásfeltárás terén szemléletváltásra van szükség. így hát még szerencse, hogy a diktatúra által megszüntetett magyar és szász tudományos intézmények forrásfeltáró munkája évtizedeken át tovább folytatódott egykori kutatóik magánpassziójaként — már ahogyan ez akkor lehetett. Az Erdélyi MúzeumEgyesület által 1942-ben kezdeményezett Erdélyi Okmánytár előkészületei ezekben a nehéz évtizedekben eljutottak a 14. század végéig, és a szászok oklevéltára is tovább haladt előre. A megjelentetés azonban a politikai helyzetnek lett a függvénye. A németromán kapcsolatok javulása lehetővé is tette, hogy 1975-től 1991-ig az Urkundenbuch három újabb (1438-1486) kötete a Román és a Német Akadémia közös kiadványaként megjelenhessen.

6 Magyar vonatkozásban viszont a legnagyobb elért eredmény az volt, hogy a Román Akadémia 1973-ban Pataki József román nyelvű birtoktörténeti kötetének függelékeként közzétette a vajdahunyadi váruradalom 1511-1536 évi gazdasági iratait. A kolozsmonostori konvent hiteleshelyi jegyzőkönyveiben fennmaradt 5444 oklevél regesztáját tartalmazó kiadványt azonban a Kriterion kiadónak tíz éven át tartó huzavona után sem sikerült megjelentetnie. Végül is 1990-ben a Magyar Tudományos Akadémia kiadója tette közzé két testes kötetben a cenzúra kálváriájának minden elképzelhető stációját megjárt kéziratot.

8 Hasonlóképpen Budapesten, a Magyar Országos Levéltár forráskiadványai között jelenhetett meg 1997-ben, félszázados akadályverseny után a már említett Erdélyi Okmánytár első kötete, amely a történeti Erdély Árpád-kori okleveleit tartalmazza.

9 Ennek második kötete, amely I. Károly korának erdélyi okleveleit foglalja magába, már az OTKA támogatásával készült el. Kézirata — reményeink szerint — a 2004. év elején kerül ki a sajtó alól, szintén a Magyar Országos Levéltár kiadványaként. Ettől a támogatástól azt is reméljük, hogy a munka tervszerű és ütemes folytatására 5 FENESAN, COSTIN: Documente medievale bánafene (1440-1653). Timi§oara, 1981.; RUSU, ADRIÁN ANDREI-POP, IOAN AUREL-DRÁGAN, IOAN: Izvoare privind evul mediu románesc, fara Ha}egului in secolul al XV-lea, Cluj-Napoca, 1989.; Mediaevalia Transilvanica. Satu Maré. 1/1997. Comitetul de redactie: DIACONESCU, MARIUS-DRÁGAN, IOAN-ENGEL PÁL-POP, IOAN-AUREL-RUSU, ADRIÁN ANDREISIPOS GÁBOR. 6 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. V. Bánd. 1438-1457. Bearbeitet von GÜNDISCH, GUSTAV. Bukarest, 1975.; VI. Bánd. 1458-1473. Hrsg. v. GÜNDISCH, GUSTAV unter Mitarbeit von GÜNDISCH, HERTA-NUSSBÁCHER, GERNOT-GÜNDISCH, KONRÁD G. Bukarest, 1981.; VII. Bánd, 14741486. Hrsg. V. GÜNDISCH, GUSTAV-GÜNDISCH, HERTA-GÜNDISCH, KONRÁD G.- NUSSBÁCHER, GERNOT. Bukarest, 1991. E különösen ápolt kapcsolatoknak köszönhető, hogy a nagymúltú és igényes szász forráskiadványok közül a brassói sorozat folytatására is lehetőség nyílott. A kétnyelvű változatban megjelent új kötet, a román gyakorlatnak megfelelően, román fordításban is közli a brassói céhek 15-16. századi iratait: Quellén zur Geschichte der Stadt Kronstadt. IX. Bánd. Zunfturkunden 1420-1580. Bearbeitet von NUSSBÁCHER GERNOT-MARIN, ELISABETA. Kronstadt, 1999. 7 PATAKI, IOSIF: Domeniul Hunedoara la tnceputul secolului al XVI-lea. Studiu si documente. Bucure^ti, 1973. 8 A kolozsmonostori konvent jegyzökönyvei (1289-1556). Kivonatokban közzéteszi és a bevezető tanulmányt írta: JAKÓ ZSIGMOND. I—II. köt. Bp., 1990. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok, 17.) 9 L. az 1. sz. lj-et.