Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.
221 Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez. Előadó: Zádor Tibor köv. titkár. Kiss Károly külügyminiszter elvtársnak, Budapest. Korábbi jelentésemben már beszámoltam azokról az objektív nehézségekről, amelyekkel az izraeli kormány kénytelen megküzdeni az országba irányú nagyarányú bevándorlást illetően. A legutóbbi időkig az izraeli kormány és a bevándorlásokkal foglalkozó speciális szerv, a Jewish Agency váltig bizonygatta, hogy amint a múltban, a jövőben is eleget tesz az előre kiszabott tervének a bevándorlások megvalósításával kapcsolatban. Egészen a legutóbbi időkig titokban tartották az 1952-re vonatkozó bevándorlási terv részleteit. Még a november elejei sajtókonferenciákon is titokzatosságba burkolództak az 1952-es számarányokat illetően. November második felében azonban — amint az előre várható volt — a Jewish Agency vezetősége publikálta az új évre vonatkozó bevándorlási tervet. Ez a terv — és ezzel ellentétben áll az összes eddigi, ilyen vonatkozású tervekkel — számadatokat egyáltalán nem említ. Közli ellenben azt, hogy feltételekhez kötik a bevándorlásokat. Az alább közölt feltételek alól csak azok a bevándorlók mentesek, akiknek bevándorlása „mentési" jelleggel bír (ilyenek az arab országokból érkező zsidók), valamint azok, akiknek bevándorlását „meghatározott időn belül" kell lebonyolítani) ilyenek a népi demokráciákból érkező bevándorlók). Ugyanakkor közölték azt is, hogy fenti két kivétel esetében az összes felmerülő kéréseket esetenként fogják megtárgyalni. A Jewish Agency vezetősége ugyanakkor közölte azt is, hogy öt alapelvet állít fel azokra az országokra vonatkozóan, ahonnan az Izraelbe irányuló bevándorlás nem áll semmiféle külső nyomás alatt, és mód van arra, hogy azt bizonyos szempontoknak megfelelően szervezzék meg. Az öt alapelv a következő: 1.) A bevándorlók 80 %-a ifjúság, pionírok, leendő települések megszervezett tagjai, valamint 35 éven aluli szakemberek és a 35-éven aluli bevándorlók családtagjai. 2.) Az említett 80%-hoz tartozó bevándorlóknak — a szakembereket és azokat kivéve, akik elegendő tőkét hoznak magukkal izraeli lakásaik felépítéséhez — írásban kell kötelezniük magukat, hogy két évre mezőgazdasági munkára mennek. 3.) Fenti bevándorlóknak csak alapos egészségügyi vizsgálat után adják meg a bevándorlási engedélyt. 4.) Nem több mint a bevándorlók létszámának 20%-a lehet 35 éven felüli, ha nem családtagja az első kategóriába tartozó bevándorlónak. Ez is csak abban az esetben, ha egy munkaképes családfenntartó kíséretében, vagy Izraelben élő rokonaikhoz jönnek. 5.) A rokonokhoz érkező bevándorlóknak csak úgy adják meg a beutazási engedélyt, ha a Jewish Agency biztosítékot kap arra vonatkozóan, hogy az Izraelben élő rokon nemcsak képes, hanem hajlandó is eltartani a bevándoroltat. Fenti alapelvek tehát lényegében azt jelentik, hogy a „szabad bevándorlás" elvét az izraeli kormány kénytelen-kelletlen feladta. Ennek az elvnek a feladása lényegében a politikai cionizmus legalapvetőbb elképzeléseinek feladását is jelenti. Ennek tulajdonít-