Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.

222 Forrásközlések ható az a nagy vihar, amelyet a Jewish Agency nyilatkozatának közzététele okozott az izraeli belpolitikában. A kormánynak és a kormányt támogató pártoknak ebben a kérdésben rendkívül népszerűtlen szerepük van. Ugyan akkor a jobb- és baloldali ellenzék pártjai igyekeznek az egész kérdés politikai fegyverként a jelenlegi kormány, annak gazdaságpolitikája ellen felhasználni. A Davar, a kormány gerincét képező jobboldali szociáldemokrata párt szócsöve több ízben is hosszasabban igyekezett mentegetődzni. A lap — a tényeknek valóban megfelelően — az ország gazdasági nehézségeivel igyekszik megmagyarázni a bevándorlások korlátozását. A Davar többek között a következőket írja: „A Jewish Agency néhány alapelvet szabott meg az 1953-es évi bevándorlásra vonatkozóan. 3 és Vz évig, az állam megszületése óta, az ország kapui tárva állottak minden bevándorló előtt, akik minden válogatás és megkülönböztetés nélkül, minden feltétel és ellenőrzés nélkül jöttek...A bevándorlók százezrei teljes szabadsággal rendelkeztek, mehettek ahová akartak, letelepedhettek ahol kívántak, kedvük szerint csatlakozhattak a 3 nagyvároshoz vagy helyröl-helyre vándorolhattak, ahogy kedvük tartotta, és zűrzavarrá tehették életünk minden alapját, államunk és népünk építésének terveit. A polgár szabadságának ürügyével sokan közülük üzérkedhettek, drágíthatták az árakat, lerombolhattak minden tervszerű gazdálkodást, minden gazdasági intézkedést, minden igazságos elosztást, s az állam minden pénzpolitikai számításait. Az ország kapuinak megnyitása, a szórványok összegyűjtése és a száműzetések likvidálása büszkeséggel töltötte meg szívünket és azzal a hittel, hogy hivatásunkat teljesítjük. De az egész 3 és Yi év alatt világos volt, hogy az állam felépítése, fejlesztése és átalakítása nem lehetséges kaotikus bevándorlás közepette, amely olyan adósság-terhekbe hajszol bennünket, amit semmilyen óriási vagyon nem lenne képes fedezni...Azonban az, hogy ideérkeztünk, semmi esetre sem tekintendő utunkról való letérésnek, vagy az út eltévesztésének." A baloldali ellenzék — beleértve az I[zraeli] K[ommunista] P[árt]-ot is — a Jewish Agency döntésének főleg azt a részét támadták, amely kimondja, hogy minden zsidó, aki saját költségén az országba tud jönni és szállást tud berendezni magának, jöhet minden korlátozás nélkül. — Ugyancsak éles támadásban részesült a kormány a Jewish Agency határozatának ama része miatt, amely azon a címen biztosít elsőbbségi jogot a népi demokráciákból érkezők számára, hogy azok „mentéséről" van szó. Az Al Hamishmar, a baloldali szociáldemokrata, de cionista párt lapja külön cikkben foglalkozik ez utóbbi kérdéssel, és minden bevándorlási hullámot lényegében mentésnek tekint, míg a Jewish Agency határozatának erre vonatkozó részét politikai megkülönböztetésként értelmezi, amely az egyre jobbra tolódó izraeli kormány politikai állásfoglalását fejezi ki. A Jewish Agency határozatát a bevándorlás korlátozását illetően tehát lényegében gazdasági okok kényszerítették ki. Az izraeli gazdasági helyzetnek fokozatosan romló állapota nem bír megküzdeni azokkal a terhekkel, amelyeket a nagyarányú bevándorlás jelentett számára. Különösen akkor szembetűnő a bevándorlások terhe, ha a hivatalos izraeli statisztikát vesszük alapul. Az utolsó 3 évben pl. 11,5 % volt az ún. szociális eset az összes bevándorlók között. Ez tehát azt jelenti, hogy 20 000 család, vagyis 70 000 lélek jött be az országba, akiknél semmi remény sem volt már arra, hogy valaha is el tudják tartani magukat az állam teljes vagy részleges támogatása nélkül. A 60 éven felü-