Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez (1948–1953) / 155–232. o.
189 Szabó Csaba: Dokumentumok a zsidó kivándorlás történetéhez Sándor Péterfi Sándor Nagy Péter Péterfi Péterfi Nagy Péter azt válaszolja, hogy beszélt Vas miniszter úrral, és így az állásfoglalás máris világos. A kivihető vagyontárgyakra vonatkozólag az érvényben lévő rendelkezések a mérvadók. Jelenleg érvényben van: az 1948 decemberében hozott G[azdasági] F[őtanács] 98 -határozat, valamint a pénzügyminisztérium vonatkozó rendelete. Ezeknek alapján a Magyar Nemzeti Bank megadja egyénenként a kiviteli engedélyt. Javasolja, hogy ezt tartsuk be." nem fellebbez a határozat ellen. Kéri, hogy amennyiben a GF időközben magasabb határt szabna, úgy az legyen a mérvadó, nem ajánlja, hogy így fogalmazzuk meg a határozatot, mert ez csak kétoldali érvényű lehet. tisztázzuk tehát, a mindenkori vagy a fennálló rendeletek értelmében, a fennálló rendeletek mellett dönt, így ebben megállapodnak, ezután, hivatkozva a külügyminisztérium jegyzékére, mely további tömeges kivándorlást nem lát lehetségesnek, fel kívánja vetni még néhány kategória kérdését. Ezek inkább szórványos, mint tömeges esetek, de megoldásuk szerinte jogos és igazságos lenne. Négy csoportba foglalja őket: 1.) egymástól elszakított házastársak kérdése; 1947-ben engedélyezve volt katonaképes emberek kivándorlása, ezek közül néhánynak a felesége itthon maradt; 2.) oldalági rokonok, illetve olyan személyek, akiknek egész családjuk kint él, csak egy testvér — leggyakrabban idősebb nő — teljesen egyedül itthon maradt; 3.) akik saját hibájukon kívül nem tudtak bekapcsolódni a munkába, de Izraelben — éppen sajátos beállítottságuknál fogva — hasznos dolgozókká válhatnak; 4.) azok a személyek, akik a múltban vezető szerepet vittek a cionista mozgalomban. szerint a házastársak kérdése nem világos. Ha férj izraeli állampolgár, akkor a feleség ügye KEOKH-kérdés. 100 Egyetlen kategória, amit megvitathatunk — illetve csupán szempontokat vethetünk fel, anélkül hogy döntést hozhatnánk, mert erre nincs felhatalmazásunk — a háború által szétválasztott családok, vagyis házastársak. m A Gazdasági Főtanács 1945. november 24. és 1949. november 2. között működött önálló rendeletalkotási jogkörrel az energia- és élelmiszerellátás, nyersanyagtermelés, a pénzgazdálkodás, az export-import és a háborús jóvátétel területén. Elnöke a miniszterelnök volt, tagjai koalíciós alapon az iparügyi és a közlekedésügyi miniszter (1946-tól a közellátási- és a pénzügyminiszter is). A GF gyakorlati szerve a titkárság volt, Vas Zoltán vezetése alatt. Hatáskörét 1949 után a különböző szaktárcák, az Országos Tervhivatal és a Népgazdasági Tanács között osztották szét. 99 A jogszabályokat felsorolja a magyar-izraeli jegyzőkönyv 10. cikk (1) pontja. L. a 14. b számú dokumentumot. 10 A BM ÁVH felállítását követően a „B" ügyosztály VII. alosztályaként működött a KEOKH (Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság). Vezetője Balázs József alezredes volt. A KEOKH-hoz tartozott a Központi Operatív Nyilvántartó is.
