Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Orosz László: A két világháború közötti német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése (2. rész) / 117–154. o.

Orosz. László: Fritz. Valjavec és Mályusz Elemér levelezése 121 intézetemnek megküldött kiadványokat hálásan katalogizáltuk, hallgatóim állandóan forgatják, használják azokat. A Waldviertel-t egyelőre én tanulmányozom s talán szabad megvallanom, hogy nagy irigységgel gondolok az Önök tudományos életére, amely ilyen szép munkát tud, sok más teljesítménye mellett, életre hívni. A debreceni polgárok közé felvett Mályusz Mihály pedig nagy meglepetés volt számomra, mert családomnak nem volt tudomása ilyen nevű tagjáról s egyelőre nem is tudjuk még elhelyezni a leszármazási táblán.

93 Ha netán feljegyezte volna Kolléga Úr az évszámot s ezt egyszer — de csak alkalmilag! — közölné velem, nagyon megköszönném szívességét. Sok ajándékát — sajnos — csak kevéssel viszonozhatom. Benda értekezését elküldöttem már régebben, egyik hallgatómat, Harsányi Andrást pedig figyelmeztettem, hogy a domonkos-rend középkori történetéről írott disszertációját

94 két példányban juttassa el Kolléga Úrhoz. Bár azóta Angliába utazott Harsányi, bízom abban, hogy teljesítette óhajomat. Ha nem kapta volna azonban meg a könyveket Kolléga Úr, kérem, értesítsen, majd küldök példányt. Azt hiszem, több adat mégis csak érdekelné, így a kölni egyetemen tanult magyar dominikánusok száma, vagy a Petrus Nigri-ről szóló rész stb. A napokban elküldöm a Nyitra megye betelepüléséről szóló értekezést.

95 Ez ugyan megjelent a Századokban,

96 de talán — a Próna környéki német telepek miatt is —jó, ha külön is meg lesz a könyvtárban. Bár a dolgozat súlypontja a magyarság településtörténetén van, azt hiszem, hogy az egész megye, mint keret ismertetése nincs tanulság nélkül a szlovák és német történetírásra sem. Dékánunk

97 egyébként szívesen kész a doktori értekezéseket Kolléga Úr rendelkezésére bocsátani — mint azt már meg is írta

98 — csak az elszállítás gondját szeretné, ha levenné róla. Ha netán ebben a tekintetben tehetnék valamit, szívesen állok rendelkezésére. A magyar néptörténeti kutatásról Írandó cikkre vonatkozólag csak megismételhetem — írásban is — teljes készségemet.

99 Mihelyt megszabadulok a türelmi rendelettől, "

K1 Mályusz apai és anyai ágon egyaránt a 17. századig visszavezethető tősgyökeres felvidéki családból származott. Anyai ősét még Caraftá eperjesi vértörvényszéke végeztette ki, azon század legelején élt apai ősének pedig az eredetileg szláv csengésű „Jablonovszky" lefordításából származó latinosított nevet köszönheti a család. (Vö. THOMAS VON BOGYAY Mályusz-nekrológja. Südost-Forschungen, 49. (1990) 365-369.) HARSÁNYI ANDRÁS: A domonkosrend története Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen, 1938. [Reprint. Bp., 1999.1 Harsányi András (1914-1996) egyháztörténész, református lelkész, Harsányi Zsolt író fia. Kutatásai főként a reformáció korára vonatkoznak. A kommunista hatalomátvétellel párhuzamosan az Egyesült Államokba távozott. A munkát Valjavec lapja számára ismertette IVÁNYI BÉLA. SUdostdeutsche Forschungen, 4. (1939), 212-213. FÜGEDi ERIK: Nyitni megye betelepülése. Bp., 1938. (Település- és Népiségtörténeti Értekezések 1.) Fügedi Erik (1916-1992) történész. Kutatási területe a középkori magyar társadalomtörténet. FÜGEDI ERIK: Nyilra megye betelepülése. Századok, 72. (1938) 273-319, 488-509. Eckhardt Sándorról van szó (vö. 91. Íj.), aki 1938-1939-ben állt a pesti egyetem Bölcsészettudományi Karának az élén. L. Eckhardt Sándor 1938. október 24-i levelét Valjavecnek (Bayerisches Hauptstaatsarchiv) A téma 1938 kora őszén, személyes találkozásuk alkalmával merült fel, amint erről Valjavec 1938. október 17-i leveléből értesülhetünk. E budapesti beszélgetés alkalmával oszthatta meg müncheni kollégájával Mályusz a magyar népiségtörténeti kutatások életre hívásával kapcsolatos, a 20-as, 30-as évek folyamán kiérlelt koncepcióját. Erre vonatkozóan a pályafutása legkorábbi szakaszától kezdve recenziók sorai közé rejtett, vagy a Hóman-féle gyűjteményes kötetben (A magyar történetírás új útjai. Szerk. HÓMAN BÁLINT. Bp., 1931.) megírt elképzelései, immáron tételes kidolgozásra vártak. Valjavec saját folyóiratának rokon